A lisztharmat és a szőlő kapcsolata
A lisztharmat egy mikroszkópikus méretű gomba, mely megtámadja a szőlőt, annak bogyótermését, és a növény értékes tápanyagait fogyasztja. A szőlő nem élvez semmilyen előnyt a kapcsolatból, a növénynek a lisztharmat az élősködője.
Parazitizmusról vagyis élősködésről beszélünk akkor, ha két faj kapcsolatában csak az egyik fél számára előnyös a kapcsolat, míg a másiknak kimondottan kedvezőtlen.
Az anyarozs és a rozsnövény kapcsolata
Az anyarozs növényi kórokozója a tömlősgomba, amely a gabonafélék (elsősorban a rozs) virágait fertőzi meg, elpusztítva a termőt. Ősszel a kalászban a fertőzött virágok helyén a 2–5 cm hosszú, görbült, fekete "varjúköröm" alakul ki.
Az anyarozs két arca
A "varjúköröm" több mint száz vegyületet tartalmaz, amelyek között mérgezők is vannak. Elõször Adam Lonitzer 1582-ben kiadott Füvészkönyve említi, hogy a gombának gyógyító hatása is van. Hatóanyagainak egy része izomösszehúzó hatású, ezeket elsõsorban vérzések csillapítására használják. De segít a migrén és a Parkinson-kór kezelésében is.
Amikor az élősködőn is élősködnek
Vannak olyan fajok, melyek más élősködőkön élősködnek. Ilyen például a Coniothyrium minitans nevű gomba, mely a lisztharmat-gombán élősködik, azt elpusztítja. Ezt a gombafajt a biokertészetben permetezőszerként is használják, hiszen vegyszerek nélkül pusztítja el a szőlő kártevőjét.