A Nap
Ha éjjel felnézünk az égre, fénylő kis pontok rengetegét látjuk, melyek közül szerencsésebb esetben is csak 3-4 Nap körül keringő bolygót látunk, a többi mind-mind csillag. Bármilyen hihetetlen, azok a messzi csillagok, mind hasonlóak Napunkhoz. Az éjjel fényes pontként felettünk keringő bolygókat szabad szemmel nem könnyű megkülönböztetni az elképesztő távolságokban lévő csillagoktól.
Valahonnan nagyon távolról a számunkra fényt és meleget adó égitest is olyan pici világító pontnak tűnhet, mint bármelyik csillag az éjjeli égbolton. A bolygók csak a Nap fényét verik vissza, ezért láthatjuk őket.
A Nap óriási tömegű égő gázgolyó. Középpontja csillagrendszerünknek. Tömegével vonzza a körülötte keringő égitesteket, ezért nem tudnak azok „leesni” vagy elszáguldani az űrbe.
A Föld és az emberiség szempontjából elengedhetetlen, a Nap léte, nélküle mi sem létezhetnénk.
Olyan nagyobb tömegű, általában látványos anyaghalmaz, mely az űrben valamilyen meghatározott irányú mozgást végez.
Olyan égitest, amely meghatározott pályán egy csillag körül kering.
A Merkúr
A Merkúr a Naphoz legközelebbi bolygó. Méretét tekintve az utolsó előtti helyre szorul, csak a Plútónál nagyobb. A Merkúr bolygó viszonylag fényes, nála csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben. Mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár.
A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonló: kráterekkel borított. Nem éreznénk magunkat rajta túl jól, mert a nappali átlaghőmérséklet 330 Celsius fok, míg az éjszakai -180 Celsius fok körüli.
Nevét az ókori római mitológiában szereplő kereskedők istenéről kapta.
A Vénusz
A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve a hatodik legnagyobb bolygó. A legfényesebb égitest a Nap és a Hold után. Azok a csillagászok, akik tudják, hogy nappal merre jár, akár napközben is észrevehetik.
Gyakran nevezik bolygótestvérünknek, mert méretét és tömegét tekintve hasonlít a Földre. E hasonlóság ellenére elég barátságtalan ott az idő, elsősorban azért, mert túl meleg; több száz fok van. E forróságban elpárologtak óceánjai, így azok most a Vénusz légkörében vízpáraként lebegnek.
Az ókori rómaiak a szépség istenét nevezték így.
A Föld
A Föld a Naptól a harmadik, méretét tekintve az ötödik legnagyobb bolygó. Talán szívesen tekintenénk a Földre, mint a világmindenség közepére, de be kell látnunk, hogy csak az egyik bolygó a Naprendszerből.
Olyan, mint egy hatalmas űrjármű. Fantasztikus gyorsasággal kering a Nap körül: egy másodperc alatt 30 kilométert tesz meg!
Azt már eddig is tudhattad, hogy maga körül 24 óra alatt, a Nap körül egy év alatt fordul meg. Ezek a mozgások adják időszámítási rendszerünk alapjait.
A légkör főleg nitrogénből, kisebb részben oxigénből áll.
Egy kísérő égitestünk, a Hold, bolygónk körül kering. Hatása a Földön a tengerek, óceánok vizének magasság változásai, az úgynevezett ár-apály mozgásai.