Az emberi környezet-átalakítás oka és célja

Az ember változatos módon alakítja környezetét, szándékosan és szándéktalanul, sőt olykor saját szándékai ellenére is. Több okból teszi ezt: az értékes nyersanyagért bányákat hoz létre, autópályákat épít és gátakat emel.

A föld ásványkincseinek feltárása

A Föld ásványkincsének (szén, kőolaj, földgáz) nagy része a földfelszín alatt van, így azokat ki kell bányászni onnan. Ennek módja a különböző ásványok esetében más és más. Az olajat olajfúró kutakkal pumpálják ki a nagy föld alóli olajmezőkből, míg a szenet föld alatti tárnákban bányásszák. A természeti tájat mindenképp megváltoztatják eközben, az addig honos állatok és növények sok esetben elpusztulnak a bányászati körzetekben.

A Föld szilárd kérgét alkotó, többnyire egy-nemű, szilárd anyag.

Kőbánya

Sólepárló

Olajkút

A közlekedés és szállítás is komoly környezetalakító tevékenység

Az emberi közlekedés és áruszállítás rendkívül átformálta környezetünket. Az autók számára épített autóutak, aszfaltozott autópályák keresztül-kasul szelik az egész bolygót. A vasutak a föld felszínét, míg a metró a földalatti részeket hódította meg. A levegőben utasszállítók és vadászgépek húznak kondenzcsíkot, helikopter repked a föld felett.

A közlekedésnek sok állat esik áldozatul

Az ember gépesített közlekedése hatására az őshonos növények és állatok sok esetben kipusztulnak. Biztos mindannyian láttunk már elgázolt galambot, sünt, békát, csigát, vagy bármilyen egyéb, az autóutak mellett élő állatot. Olyankor például, amikor a varangyok vonulási útját, melyen a szaporodáshoz szükséges tóhoz haladnak, autóút keresztezi, láthatjuk, hogy egy hét alatt több tucatot is elgázolnak ezekből a védett állatokból.

Sün az autóúton

Béka az autóúton

A természet pusztító erői és az ember

Az ember az árvizek ellen folyamszabályozással, zsilipek és gátak építésével védekezik.

Megduzzadt folyónak a mederből kicsapó és nagyobb száraz területet elárasztó vize.

Árvízzel elöntött falu

Tengerparti gát

A folyók szabályozása

A folyamszabályozás lényege az, hogy a szabályozás előtt mocsaras és kanyargós folyót, melynek partján gazdag növényi- és állati vegetáció tenyészett, betonozott szegélyű, egyenes medrű vízfolyásokká alakítja. Így valóban kisebb az esélye, hogy a folyó kiáradjon, igaz, hogy az addigi növény és állatvilág egy része is megsemmisül a folyószabályozás következtében.

A Duna medre szabályozás előtt

A Duna medre szabályozás után

A mesterséges tavak haszna

A mesterséges tavak sok hasznot hoznak, hiszen halakat lehet tenyészteni bennük, a bennük élő állatpopuláció ellenőrzött nagyságú és összetételű.

Viszont vigyázni kell, hogy a mesterséges tavak létrehozása ne veszélyeztesse az emberek életét, településeit! Történt ugyanis Romániában a 90-es években, hogy egy víztározó építése során az egyik falut vízzel elöntötték. Azóta a falu helyén egy mesterséges tó áll, és a tó felszínéből emelkednek ki a magasabb épületek, illetve a templom tornyai.

Mesterséges tó