Az állatfajok anyagcsere-folyamataikkal is átalakítják környezetüket

Az állatok nem csak „szándékosan” hatnak a környezetükre (mint például a hód, amikor kidönt egy fát), hanem akaratlanul is, táplálkozása és anyagcsere-folyamatai által. Hiszen az állatok táplálkozás közben óhatatlanul a környezetből szerzik be a táplálékot, majd emésztés után oda is ürítik ürüléküket.

Az élőlények fennmaradásához szükséges élettani folyamat, mely során az élő szervezet táplálékot vesz fel, azt feldolgozza, majd a keletkezett salakanyagot kiüríti.

A giliszta táplálkozása során lazítja a föld szerkezetét

A giliszta a talajban él, és annak szerves törmelékeit eszi. Táplálkozása során lazítja a föld szerkezetét, mivel a darabosabb, szemcsésebb talajt puha, homogén formában üríti. Mivel a talaj szerkezete lazábbá válik, a növények könnyebben telepednek meg rajta. Mivel az ilyen földön több növény él, a talaj szervesanyag-tartalma megnő.

Giliszta

A termőföld szerkezete

A Guanay-kormorán ürüléke - a guanó

Peruban élt a Guanay-kormorán, mely a partok közelében úszkáló szardellarajokra vadászva tartotta fenn magát. Mivel a kormorán ürüléke (a guanó) a tengerbe potyogott, a szerves anyagokban igen gazdag anyag hatására nagyon elszaporodtak a planktonok, így az azokkal táplálkozó szardellák is. Azonban az ötvenes évek végén a szabályozatlan és intenzív halászat miatt eltűntek a szardellák Peru partjai mellől, ezt követően a kormoránok is éhen pusztultak.

A guanó hatása a tengerre

A guanónak igen magas a szervesanyag-tartalma, például harmincszor annyi nitrogént tartalmaz, mint a közönséges szerves trágya. Ha sok guanó kerül a tengerbe, a víznek megnő a tápanyagtartalma, és elszaporodnak az ezzel táplálkozó apró rákok és egysejtűek, azaz a planktonok.

A görög planktosz a. m. Kóborló szóból: ama mikroszkópi kicsinységű élő szervezetek összessége, melyek a tengereket benépesítik.

Zöldes színű tenger

Guanay-kormorán

Guanó