A Napból érkező fénysugarak, hősugarak és káros (ultraibolya) sugarak.

A légkör tulajdonságai az adott pillanatban.

A bőrödön érzed, hogy meleg van vagy hideg. A levegő hőmérsékletét a hőmérő mutatja.

A növényeket a hernyóktól, tetvektől és más kártevőktől permetezéssel védjük. Mérget szórunk rájuk, hogy elpusztítsuk a káros állatokat. De vigyázni kell, mert a méreg az emberekre is veszélyes.

A növényeknek sok víz kell. Ha a felhőkből nem hull elég, öntözéssel, locsolással pótoljuk azt.

Ott, ahol egész évben kevés az eső, előfordul, hogy a talajban lévő só kirakódik a talaj felső rétegébe. Ezt nevezzük szikes talajnak, amit a növények nem szeretnek.

Azokat a tápanyagokat, amelyeket a gyárakban állítanak elő, hogy a növények szépen fejlődjenek, műtrágyának nevezzük.

A konyhai hulladék, az állatok ürüléke sok tápanyagot tartalmaz, ezért érdemes a növények gyökeréhez rakni. Mivel állatokból, növényekből származik, szerves trágyának nevezzük.

A növények a talajból a vízzel együtt veszik fel az oldott tápanyagot. De ha a talajvíz szennyezett, akkor a növények is megmérgeződhetnek.

A felszínhez közeli vizet talajvíznek mondjuk. Már néhány méter mély kúttal is ki lehet emelni.

A nagy mélységben a kőzetrétegek közötti vizet nevezik rétegvíznek. Ez a víz tiszta, és ha kutat fúrnak bele, a kövek nyomásától gyakran magától tör a felszínre.

A talajból veszik fel a növények a tápanyagokat. Ha az ember a szokásosnál több tápanyagot kever bele, akkor azt mondhatod, hogy táptalajt készít.

Az allergia a szervezet tévedése folytán alakul ki, amikor valamilyen nem veszélyes anyagot számára „betolakodóként” kezel és felveszi ellene a harcot.

A parlagfű egy olyan gyomnövény, amitől sok ember allergiás. Amikor virágporát belélegzik, el kezd folyni az orruk, köhögnek-tüsszögnek.

A vér a hemoglobin nevű anyagtól piros. Ez a szabad szemel nem látható véralkotó szállítja az oxigént.

A levegő egyik eleme az oxigén. Az élethez feltétlenül szükség van az oxigénre.

Az asztma a tüdő betegsége. Az asztmás beteg a hírtelen légzéstől könnyen köhögő rohamot kap.

Ha a tüdőbe nem jut levegő, a vér sem tud oxigént szállítani. Oxigén nélkül viszont a szív sem tud dobogni. Ha az élőlény nem jut oxigénhez, akkor megfullad.

A homok a szélben buckákká, dombokká halmozódik. Dűnék emelkednek. A legnagyobb homokdűnék a sivatagokban találhatók.

Ha fúj a szél, az megmozgatja a tárgyakat. A gyenge szél csak a pihét, a falevelet, az erősebb szél már lobogtatja a zászlót, a legerősebb viharok pedig már fákat döntögetnek.

A könnyű homokszemeket a szél fújja, ugráltatja. A folyton vándorló homokon a növények nem tudnak megtelepedni.

Az ózon az oxigén különleges fajtája. A levegőben van, de nagyon magasan, a legmagasabb hegycsúcsoknál is feljebb. Az ózon nagyon hasznos, mert a káros napsugarak közül csak azt engedi át, ami nem veszélyes.

A légkörnek azt a rétegét, ami a káros napsugarakat nem engedi a földre, és így megvéd bennünket, ózonrétegnek nevezzük.

A szmog nagyon forgalmas városokban jön létre. Tulajdonképpen egy füstfelhő, amit por, korom és füst alkot. A szélcsend kedvez kialakulásának.

Az asztma a tüdő betegsége. Az asztmás beteg a hírtelen légzéstől könnyen köhögő rohamot kap.

A savas eső olyan csapadék, amely a levegőbe kerülő ártalmas gázok miatt maró, savas hatású.

A parlagfű egy olyan gyomnövény, amitől sok ember allergiás. Amikor virágporát belélegzik, el kezd folyni az orruk, köhögnek-tüsszögnek.

A gyárkémények, az autó kipufogók sok füstöt juttatnak levegőbe. A szennyezett levegőben könnyebb megbetegedni, a növények sem fejlődnek szépen. A szennyezett levegő a lehulló csapadékot is mérgezheti.

Az allergia a szervezet tévedése folytán alakul ki, amikor valamilyen nem veszélyes anyagot számára „betolakodóként” kezel és felveszi ellene a harcot.

Más néven különválogató hulladékgyűjtés. Az újrahasznosítható anyagok felhasználásuk szerinti különválogatása.

A hulladék anyagok közül az egészségre veszélyesek különös figyelmet érdemelnek. Ezek a veszélyes hulladékok, melyek károsíthatják a növényeket, az állatokat, de az ember egészségét is.

A hulladék a házakból, a gyárakból, a mezőgazdaságból kikerülő szemét. De a kémények és az autók kipufogó füstje, a csatornák szennyvize is hulladék.

Emberek által készített, a természetben nem megtalálható anyag.

A hulladékok egy része újrahasznosítható. Ez jó, mert ha újrahasznosítjuk, akkor kevesebb a szemét, és a gyárakban sem kell annyi nyersanyag.

A hulladék anyagok közül az egészségre veszélyesek különös figyelmet érdemelnek. Ezek a veszélyes hulladékok, melyek károsíthatják a növényeket, az állatokat, de az ember egészségét is.

A hulladék a házakból, a gyárakból, a mezőgazdaságból kikerülő szemét. De a kémények és az autók kipufogó füstje, a csatornák szennyvize is hulladék.

Emberek által készített, a természetben nem megtalálható anyag.

A hulladékok egy része újrahasznosítható. Ez jó, mert ha újrahasznosítjuk, akkor kevesebb a szemét, és a gyárakban sem kell annyi nyersanyag.

Más néven különválogató hulladékgyűjtés. Az újrahasznosítható anyagok felhasználásuk szerinti különválogatása.