A talaj szerepe
Talaj nélkül emberi élet se lehetne a Földön. Mert ha nincs talaj, nincsenek növények sem, így búza sem. S ha nem lenne búza, kenyerünk sem volna.
Talajpusztulás
Amíg a talaj képződése egy lassú folyamat, addig pillanatok alatt megtörténhet a lepusztulása. Lejtős területen például az esővel együtt egyszerűen lefolyhat a domboldalon. A fák kivágása is nagy veszéllyel járhat. A növények gyökere ugyanis tartja a föld szemcséit, de ha kivágják a fákat, akkor gyökere is elpusztul, és nincs ami megfogja többé a talajt.
De a talajpusztulás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi pusztulást is jelent. Ha kimerül a talaj, ha erőteljesen csökken annak tápanyagtartalma, az is a pusztulás egyik formája, ami ellen trágyázással védekezni kell.
Talajmegmunkálás
A természetben a növények a talaj tápanyagait hasznosítva élnek. Azonban ha növényeket termesztünk, akkor természetesen bő termést szeretnénk. Ehhez viszont már gondozni, megfelelően javítani kell a talajt. A tápanyagokat trágyázással pótolják, a kórokozók ellen permetezéssel védekeznek, a talaj szerkezetét pedig különféle gépekkel javítják. A szántással forgatják, a boronálással egyengetik a földet.
A talajok tápanyagtartalma
A növény vizet és a vízben oldódott tápanyagokat vesz fel a talajból. Ezek az anyagok olyanok, mint az embernek a vitaminok. Nem ez tartja életben, de hiányában gyenge, beteg lesz az illető.
A trágyázás
Ha folyamatosan használjuk a talajt növénytermesztésre, akkor a fontos tápanyagok idővel kifogyhatnak belőle. A kimosódott tápanyagokat ezért pótolni kell. Gondolj csak bele! Ha a búzát aratás után a malomba viszik, akkor annak anyaga már hiányzik a természetes körforgásból. A búza elkorhadva nem fogja gazdagítani a talaj tápanyagtartalmát. Ezt pótolni érdemes trágyázással. A trágya lehet szerves, mint például az istállótrágya, és lehet műtrágya, amit a gyárakban készítenek. Természetesen a szerves trágya a legjobb, a legtermészetesebb tápanyagforrás. A műtrágyák egy adott elemet (pl. nitrát, foszfor) tartalmaznak nagyobb mennyiségben. A műtrágyának túlzott használata, viszont káros, szennyezi talajunkat és vizeinket.
A talajból veszik fel a növények a tápanyagokat. Ha az ember a szokásosnál több tápanyagot kever bele, akkor azt mondhatod, hogy táptalajt készít.
A konyhai hulladék, az állatok ürüléke sok tápanyagot tartalmaz, ezért érdemes a növények gyökeréhez rakni. Mivel állatokból, növényekből származik, szerves trágyának nevezzük.
Azokat a tápanyagokat, amelyeket a gyárakban állítanak elő, hogy a növények szépen fejlődjenek, műtrágyának nevezzük.
A permetezés
A növényeket a kórokozóktól védeni kell. Növényi, gombás kártevők, rovarok eszik el előlünk a termést. Ez ellen permetezéssel lehet védekezni. Mérget szórnak rájuk, hogy elpusztítsák a káros állatokat. Fontos, hogy ezeket a permetező anyagokat megfelelően használjuk, mert a túlzott mértékű permetezés ártalmas lehet a környezetre, szennyezheti a talajt és a vizeket. De vigyázni kell, mert a méreg a gyerekekre is veszélyes lehet! Mielőtt gyümölcsöt eszel, mindig mosd meg, mivel nem tudhatod, hogy termesztése során használtak-e vegyszereket. Napjainkban egyre inkább elterjednek az alternatív növénytermesztési módok. A biogazdaságokban nem használnak permetező szereket. A Növények védelmét, csak természetes anyagokkal biztosítják.
A növényeket a hernyóktól, tetvektől és más kártevőktől permetezéssel védjük. Mérget szórunk rájuk, hogy elpusztítsuk a káros állatokat. De vigyázni kell, mert a méreg az emberekre is veszélyes.
Öntözés
A növények nem élhetnek víz nélkül. De ha nem volna növény, akkor állat és ember sem élhetne. Ha a természet száraz, kevés a csapadék, de mi mégis dús termést szeretnénk, akkor a vizet pótolnunk kell. Öntözni kell tehát. Öntözhetünk az esőhöz hasonlóan locsolócsővel, kannával, de úgy is, mint az árvíz, elöntve a növények gyökerét. Sőt úgy is locsolhatunk, hogy gumicsöveken közvetlenül a növény gyökeréhez vezetjük a vizet.
A növényeknek sok víz kell. Ha a felhőkből nem hull elég, öntözéssel, locsolással pótoljuk azt.
A föld a gazdagság
A mesékben a gazdagok mindig a földesurak. Nem véletlen, hiszen régen a föld volt a vagyon, az volt a gazdagság. A föld minden évben adta a termést, a tulajdonosa pedig gazdagodott belőle.