Azokon a településeken, ahol olyan lerakótelep üzemel, amely nem elégíti ki a közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat, és új - műszaki védelemmel ellátott - lerakó kialakítása célszerűtlen (nem gazdaságos) vagy a térségben már működik korszerű lerakóhely, célszerű a hulladék gyűjtésétátrakóállomás üzemeltetésével megvalósítani (kétütemű hulladékszállítás, two-stage wastetransport). A településen az ilyen átrakóállomások ( transfer station) segítik mind a szelektív, mind a vegyes hulladék gyűjtését, majd a tömörítő-konténerben a hulladékot az engedélyezett regionális lerakóra szállítják.

Világításra és gépek üzemeltetésére is használható, erjesztett istállótrágyából fejlődő gáz.

A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülő mező - és erdőgazdasági maradványok

Hulladék lerakóhely.

Nem visszaváltható, környezetkárosító palack.

Olyan a hulladékgyűjtőhely, ahová a hulladékot a lakos viszi el és, ahol szakértő személyzet segít a lakosnak a szelektálásban.

Tágabb értelemben hulladék minden olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyag, amely keletkezése helyén felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, vagy veszélyezteti, károsítja a környezetet, az ember egész­ségét. Szűkebb értelmezésben csak a termelés során keletkezett mellék­termékeket és a fogyasztás alkalmával feleslegessé vált tárgyakat tekintjük hulladéknak. A hulladékok osztályozásának leginkább használatos módszere az eredetük és anyagi tulajdonságaik szerinti. A települési hulladék magában foglalja a háztartási és kerti hulladékokat, az elhasznált tartós fogyasztási cikkeket, valamint az intézmények, a kiskereskedő és kisipari vállalatok által termelt hulladékokat. A termelési hulladékok azok, amelyek az ipari, mezőgaz­dasági vagy szolgáltató tevékenységek során keletkeznek. A veszélyes hulla­dékok körének meghatározása a legkevésbé egységes, általában azok tartoz­nak ide, amelyek a vonatkozó előírásokban, jogszabályokban meghatározott határértékeknél nagyobb mennyiségben tartalmaznak bizonyos szempontok szerint veszélyesnek minősülő anyagokat.

Egyes országokban szokásos a hulladék helyi elégetése a házak, háztartások körül, amelyet azonban légszennyező és kellemetlen szaghatásai miatt kezdenek megtiltani. A hulladék helyi elégetése egyes esetekben - még gazdaságtalan kemencékben is- indokolt (pl. kórházak). A hulladék elégetése legkorszerűbben a füstmentes szemétégető erőművekben oldható meg. Az égető erőművek 500-2000 t/nap kapacitásúak, energiatermelők (távfűtés, melegvíz, ipari gőz, villamosenergia szolgáltatás) és a mikroorganizmusok biztos pusztulását eredményezik. Budapesten egy 1500 t/nap kapacitású szemétégető üzemel.

A hulladékgazdálkodás három tevékenységcsoport összessége, amelyeket mindig ugyanabban a sorrendben szokás felsorolni: megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás

Olyan a hulladékgyűjtőhely, ahová a hulladékot a lakos viszi el és, ahol szakértő személyzet segít a lakosnak a szelektálásban.

A hulladékok lerakására alkalmas hely kiválasztását annak gondos geológiai, hidrológiai és éghajlati megválasztása előzi meg. A 2004-ben hatályos törvények szerint ezen lerakó a lakott helytől min. 1 km-re helyezkedhet el. A lerakott szemetet földdel naponta letakarják, időnként fertőtlenítik, majd a terepet a feltöltés után füvesítik, fásítják, rendezik. A feltöltés alkalmazása esetén szigorú közegészségügyi rendszabályokat kell érvényesíteni. A levegő, a talaj és a talajvízszennyeződésére számítani kell. Különösen ellenőrizni kell a bomlástermékeknek az ivóvízre gyakorolt hatását.

Az a folyamat, amely során a hulladékot valamilyen formában hasznos anyaggá teszik.

Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalékökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni.

Ugyanazon betegségnek sokszoros, egyidejü fellépése, bizonyos, kisebb-nagyobb terület lakói között. A járványos betegségeket egy, a szervezetbe kivülről behatoló ok hozza létre, azért mind a fertőző betegségek közé tartoznak (l. Fertőzés). A fertőző és időnkint járványossá váló betegségek megelőzése a közegészségügyi közigazgatás egyik legfontosabb feladata. A halálozásoknak átlag mintegy 10%-a járványos betegségek folytán történik és habár ma már a művelt világrészekben olyan pusztító járványok nem fordulnak elő, mint az ó- és középkorban (fekete halál, mirigyes pestis, angol izzadás), amikor azok nagy területeket tettek néptelenekké, időnkint az emberek nagy számát ragadják el. Igy az 1872-iki kolera Magyarországon mintegy 200 000 halált okozott. A járványok megelőzése a különböző betegségek szerint különböző intézkedéseket tesz szükségessé. Elhurcolható betegségeknél a fertőzött területekkeli közlekedés lehetőleg megszorítandó, az onnét egészséges vidékre kerülő és a csirák elhurcolására alkalmas tárgyak fertőtlenítendők

Olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik

Ez az a hulladékcsoport, amely leginkább érinti a civil lakosságot, hiszen ez az a hulladék, amelyre gyakran használjuk a „szemét" kifejezést. Eredete szerint településinek nevezhető minden olyan hulladék, amely a lakosság fogyasztási tevékenységéből származik, és összetétele megegyezik a lakossági hulladékkal. Ezen

Szerves (növényi) anyagok bomlása révén nyert trágya.

A hulladékok szerves anyagának mikroorganizmusok segítségével történő átalakítása, amelynek során humuszos anyagok keletkeznek.

Legszélesebb értelemben a veszélyeztetett környezettel való törődést jelenti, amely abból a felismerésből fakad, hogy a Föld forrásainak lelkiismeretlen kiaknázása (pl. a kőolaj- és földgáztartalékok elégetése) következtében a környezet egyre inkább rombolódik, erőforrásai kimerülnek, ezért szükséges a környezetvédelem.

Az a folyamat, amely során a levegőt valamilyen szennyező anyaggal, gázzal beszennyezik.

Olyan anyag, amely a légtérbe jutva szennyezést okoz.