A kéntartalmú, illetve a nitrogéntartalmú oxosavak másik képviselője a kénessav (H2SO3), illetve a salétromossav (HNO2). Eggyel kevesebb oxigénatomot tartalmaznak, mint a kénsav és salétromsav. Jellemző rájuk, hogy azoknál gyengébb savak, és bomlékony vegyületek.
Vizes oldataikban csak részben adják le hidrogénionjaikat (azaz nem az összes molekula disszociál).
Csak híg vizes oldatban léteznek, melegítés hatására vízre és oxidokra bomlanak.
A fejlődő nitrogén-monoxid a levegővel érintkezve barnás nitrogén-dioxiddá alakul. Ezt látjuk a kémcsőben az eredetileg színtelen gáz fejlődése miatt pezsgésben lévő folyadék fölött. A salétromossav pedig bomlani kezd. A salétromossav bomlásához melegíteni sem kell az oldatot. Ha például egy kémcsőben tömény kálium-nitrit-oldathoz kevés sósavat adunk, akkor a sósav - mivel erősebb sav - átadja hidrogénionját a nitritionoknak. A kénessavról is két lépésben szakad le a két hidrogénion. Első lépcsőként egy hidrogénion szakad le, hidrogén-szulfit-ion (HSO3-) keletkezik. |
Mind a kénessav, mind a salétromossav képes redukálni a környezetében lévő anyagokat, miközben kénsavvá, illetve salétromsavvá oxidálódik. (A salétromossav ráadásul oxidálni is tud, miközben nitrogén-monoxiddá redukálódik.) E két vegyület környezetszennyező hatását tehát egyrészt a savas esők kémhatásának kialakításával, másrészt redukáló sajátságával fejti ki.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
