Az elemeket elektromosvezetésük szerint három nagy csoportba soroljuk: vezető, félvezető és szigetelő. Az elemek egy része jól vezeti az elektromos áramot, ám elektromos vezetésük melegítés hatására csökken. Ezek az elemek általában szürkék (kivétel a réz és az arany). Frissen vágott felületük mindig csillogóanfényes, bár ez a csillogás levegőn sokuk esetében gyorsan eltompul. Többségük szilárd halmazállapotú szobahőmérsékleten (a legismertebb kivétel a higany). Sok hasonló tulajdonságuk miatt ezeket az elemeketfémeknek nevezzük.

Az úgynevezett nemfémek általában szigetelők. Van néhány úgynevezett félvezető is közöttük, de ezek elektromos vezetése általában kisebb a fémekéhez képest, és ellenállásuk csökken a hőmérséklet emelkedésével. Ez azt jelenti, hogy - a fémekkel ellentétben - magasabb hőmérsékleten jobban vezetik az áramot, ami a fémektől eltérő szerkezetükből következik.

A nemfémes elemek érzékszerveinkkel megfigyelhető egyéb tulajdonságaikban (színükben, szagukban, halmazállapotukban) nagyon különböznek egymástól. Később tanulunk arról, hogy van néhány alapvető, közös szerkezeti sajátságuk is.

A nemfémes elemeket a periódusos rendszer jobb oldalán találjuk. Ha gondolatban vonalat húzunk a bór (^₅B) és az asztácium (^₈₅At) között, akkor attól jobbra és fölfelé található elemek a nemfémek.

Az elemeket előfordulásuk gyakorisága alapján is sorba rendezhetjük. E tekintetben Földünkön első helyen az oxigén áll. Bolygónk anyagaiban az oxigén (az elemi és a kötött állapotú oxigénatomokat, ionokat is figyelembe véve) az atomok számának több mint 50 %-át teszi ki. Ez tömegszázalékban is majdnem eléri az 50 %-ot. Tömegszázalékát tekintve dobogós helyen áll még a szilícium (mint egy 26 %-kal) és az alumínium (mintegy 8 %-kal). Az atomok százalékos megoszlását tekintve a hidrogén az ezüstérmes (csaknem 17 %-kal) és a szilíciumé a bronz (több mint 16 %-kal).

A világegyetemet 99,9 tömeg %-ban a legkisebb rendszámú két elem, a hidrogén és a hélium alkotja.

Természetesen nem kizárólag elemi állapotban való jelenlétükre vonatkoznak az előfordulási adatok, ugyanis csak kevés elem fordul elő elemi állapotban. Ezek közé tartoznak a legkevésbé reakcióképes elemek, például a nemesgázok, az ezüst, az arany. Az oxigénelemi előfordulásának oka molekulájának stabilis szerkezete. Vegyületté alakulásához mindig - a reakciópartnertől függő nagyságú - aktiválás szükséges. Más elemek csak speciális körülmények között alakulnak elemi állapotúvá. Például a kén a vulkanikus területeken válik ki elemi formában.

Ha az élő szervezetek elszenesedése speciális körülmények között, nagy nyomáson megy végbe, akkor lehetőség nyílik a szén egy különlegesen értékes módosulatának, a gyémántnak a kialakulására.

Az elemek tömegszázalékos előfordulása a földkéregben

Az elemek tömegszázalékos előfordulása a világegyetemben

Elemi kén