Kémcsövekbe öntsünk vöröskáposzta hígított levéből egy-egy ujjnyit, majd adagoljunk a kémcsövekbe az alábbi oldatokból: szódavíz, klóros víz, sósav, kén-dioxid-oldat, ammónia oldat, konyhasó oldat, kálium-nitrát-oldat! Figyeljük meg a színváltozásokat!

A színváltozások alapján a következő csoportokat különböztethetjük meg:

1. a káposztalé színe nem változik meg: konyhasó oldat, kálium-nitrát-oldat,
2. a káposztalé megzöldül: ammónia oldat,
3. a káposztalé színe (különböző árnyalatú) pirosra változik,
   • ezek közül egyesek esetében tartósan megmarad a szín: szódavíz, sósav,
   • másoknál végül megbarnul, kifakul az oldat: klóros víz, kén-dioxid-oldat esetében.

Az azonos hatást kiváltó anyagoknál valamilyen közös okot kell keresnünk. Ha megvizsgáljuk a c) pontban szereplő vegyületeket, akkor az oldott anyagok képlete alapján - H₂CO₃, HCl, a klóros vízben HCl és HOCl, H₂SO₃ - könnyen felismerhetjük az azonosságot. Valamennyi reagensünk hidrogént tartalmazó vegyület oldata volt.

Mi történik a vizes oldatokban? Vizsgáljuk meg a hidrogén-klorid példáján. A HCl molekula dipólusos.

A molekuláról proton (azaz hidrogénion) szakadhat le úgy, hogy a teljes kötő elektronpár a klórnál marad.

A többi vegyületről a hidrogén-kloridhoz hasonlóan szakadhatnak le hidrogénionok.

A kétértékű (két leszakítható protont tartalmazó) savak esetében:

vagy egy lépésben:

vagy egy lépésben:

A szerves vegyületek között is vannak savak (például az ecet vizes oldata), mivel ezekről a molekulákról szintén protonok szakadnak le.

Az ilyen oldatok általában savanykás ízűek. (Közülük sok a mérgező, tehát ne kóstoljuk meg az oldatokat!)

Azolyan anyagokat,amelyek víz jelenlétében hidrogénionokat juttatnak az oldatba, savaknak nevezzük.

Az olyan oldatot, amelyben viszonylag sok a hidrogénion, savas kémhatásúoldatnak nevezzük.

Asavmolekulábólahidrogénionleszakadásávalképződőiontsav-maradékionnak nevezzük.