Az ammónia közönséges körülmények között színtelen, szúrós szagú, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. Forráspontja alacsonyabb, mint a vízé, de ez az érték a hasonló moláris tömegű metánhoz, illetve a nála nagyobb moláris tömegű kén-hidrogénhez (H₂S) vagy hidrogén-kloridhoz képest is jóval nagyobb. Ennek a molekulák között létrejövő hidrogénkötés az oka.

Az ammóniagáz összenyomással könnyencseppfolyósítható, amit ugyancsak a hidrogénkötések kialakulásával hozhatunk összefüggésbe. A cseppfolyósított ammónia párolgásakor nagy mennyiségű hőt képes környezetéből elvonni. Ezt a tulajdonságát használják ki, amikor az úgynevezett kompressziós hűtőszekrények hűtőfolyadékaként használják.

Az ammónia kitűnően oldódik .

A vízoldékonyságnak a víz- és az ammóniamolekulák között kialakuló hidrogénkötéseken kívül az a magyarázata, hogy a vegyület kémiai reakcióba lép a vízzel. Az ammónia bázis, ezért vizes oldata lúgos kémhatású.

Az ammónia vizes oldatátszalmiákszesznek hívják, és lúgos kémhatása miatt ruhák tisztítására (zsírfoltok eltávolítására) használják. A szalmiákszeszt - tévesen - ammónium-hidroxid-oldatnak is nevezik. Az ammónia 1 mol/dm³ koncentrációjú oldatában a molekuláknak csupán 0,5%-a lép kémiai reakcióba a vízzel, vagyis az oldat viszonylag kevés hidroxidiont tartalmaz. Az ammónia tehát gyengebázis. Az ammóniaoldat bepárlásával sem lehet ammónium-hidroxid-kristályokat elkülöníteni, mert az ammónia elillan az oldat melegítése közben.

Közelítsünk előzőleg tömény sósavba mártott üvegbottal nyitott szalmiákszeszes üveg felé, vagy üveglappal elválasztott ammóniás és hidrogén-kloridos üveghenger gázterét tegyük közössé az üveglap kihúzásával! Figyeljük meg a változást!

A szalmiákszeszből elillanó ammóniagáz reakcióba lép a hidrogén-klorid-gázzal. A folyamat során fehér füst, azaz szilárd anyag keletkezik. Az átalakulás során a hidrogén-klorid-molekulák nem a vízben disszociálnak, hanem közvetlenül az ammóniamolekuláknak adják át protonjaikat (hidrogénionjaikat):

Ellentétes töltésű ionok keletkeznek, amelyek ellentétes töltésű ionokkal - erős vonzásuk révén - szilárd kristályba rendeződnek: ezért látjuk a füst megjelenését.

Az ammónia más savakkal is reakcióba lép, s a folyamat során képződő ammóniumvegyületek (NH₄NO₃, (NH₄)₂CO₃, (NH₄)₂SO₄ ,és még sok másik ) mind magas olvadáspontú, szilárd halmazállapotú, vízben kitűnően oldódó ionvegyületek. Közülük több kitűnő műtrágya.

Az ammóniát az iparban az elemeiből szintetizálják. Az ammónia felhasználása széles körű. A korábban említetteken kívül sokféle vegyület (például: salétromsav, műtrágya, robbanószer ) ipari előállítására használják. Hazánk legfontosabb ammóniagyártó üzeme korábban a Péti Nitrogénművek volt, a műtrágyaként ismert pétisó neve is innen származik.