A cink (vegyjele: Zn) a II.B csoport eleme. Két vegyértékű nehézfém. Erős redukálószer. Az alumíniumhoz hasonlóan nemcsak savakban, hanem erős lúgok oldatában is hidrogéngáz fejlődése közben oldódik. Laboratóriumban hidrogéngáz előállítására használják. A köznapi életben leggyakrabban vaslemezek védőbevonataként találkozunk vele. A "horganyzott bádog" elnevezés a cink nyelvújításkori elnevezésére utal. A cink kis mennyiségben nélkülözhetetlen az élő szervezet számára.

A nikkel (vegyjele: Ni) is mellékcsoportbeli fém. A vascsoport tagja. Vegyületeiben két vagy három vegyértékű. Gyakran alkalmazzák fémbevonatként, illetve ötvözőanyagként nyakláncok, karkötők, illetve orvosi műszerek készítésekor. Némelykor a nikkel allergiás bőrreakciót vált ki. Vegyületei színesek: a nikkel(II)-sók vizes oldatai általában almazöld színűek.

Az ón és az ólom a IV. A csoport tagja. Az ónt (vegyjele: Sn, a latin stannum nevéből ered) régen elterjedten használták étel- és italtároló edények készítésére. Jól megmunkálható, fólia vékonyságúra hengerelhető, ezért az alufólia elterjedése előtt ebbe csomagolták a csokoládékat. (Nagy- és dédszüleink nem véletlenül nevezik sztaniolpapírnak a csokipapírt.) Az úgynevezett fehérbádog ónbevonatú vaslemez. Az ón felhasználási területe a teflonbevonatú konzervdobozok elterjedése óta jelentősen csökkent.

Az ólom (vegyjele: Pb) sötétszürke, puha fém, amely a papíron is nyomot hagy. Radioaktív sugárzás elleni védőlemezeket, illetve csővezetékeket készítenek belőle. Az ólmot, illetve az ólom(IV)-oxidot akkumulátor (áramforrás) készítésére használják.

Az ólom vegyületeibenkét, illetve négyvegyértékkel szerepel. A két vegyértékű ólom vegyületek ionos jellegűek, a négy vegyértékűek inkább kovalens vegyületek. Még az ólom(II)vegyületek között is sok a vízben rosszul oldódó vegyület. A színtelen ólom(II)-ionok sok anionnal oldhatatlan anyagként csapódnak ki vizes oldatból. Egyes esetekben a színtelen anionokkal is színes csapadékot adnak (például: az ólom-jodid citromsárga, az ólom(II)-szulfid fekete csapadék).

Annak ellenére, hogy az ólom a redukáló sorban a hidrogén előtt áll, az ólom sem sósavban, sem kénsavoldatbannemoldhatófelhidrogénfejlődés közben. Ez a tulajdonsága is az ólomvegyületek oldhatatlanságával függ össze, minthogy a képződő ólom(II)-klorid, illetve ólom-szulfát-réteg megakadályozza az ólom további reakcióját a savoldatokkal.

A vízben oldódó ólomvegyületeksúlyosanmérgező hatásúak. A benzin oktánszámának növelésére korábban kizárólagosan használt ólomvegyület (ólom-tetraetil: Pb(C2H5)4) égése következtében ólom-oxidok kerültek a levegőbe, onnan pedig az élőlények szervezetébe. Ezért az ólmozott benzin forgalmazásának megszűnése valamennyiünk egészsége miatt fontos.

Ha ólomból készült vízvezetékben a víz túl sok szén-dioxidot tartalmaz (például: karsztvíz folyik benne), akkor az oldatba viheti az ólom felszínét borító védőréteget, és az ilyen ivóvíz mérgezést okozhat.

Az ólom-emisszió alakulása Földünkön