Olyan kémiai reakció, melynek során két vagy több vegyületből melléktermék keletkezése nélkül egy új termék keletkezik. Az addíció a telítetlen szénhidrogének jellemző reakciója. A reakció során a kettős kötés telítődik és a többszörös kötés szénatomjai pedig a reakciópartnerrel alakítanak ki kötést. Például: etén reakciója hidrogén-bromiddal, amelynek során etil-bromid keletkezik: H₂C=CH₂ + HBr -> CH₃–CH₂–Br

Az adenin a purinbázisok közé tartozik. A DNS, az RNS és számos nukleozid alkotórésze. Összegképlete: C₅H₅N₅.

Olyan funkciós csoport a szerves vegyületekben, amely egy oxigén-, egy hidrogén-, és egy szénatomból áll, és a szénatomon keresztül kapcsolódik a molekula többi részéhez. Szerkezetéből adódóan mindig láncvégen található. Legegyszerűbb képviselője, a formaldehid. Ez gáz halmazállapotú, de a többi aldehid jellegzetes szagú folyadék. Jellemző reakciójuk a vízaddíció, a hidrogén-cianid addíciója, illetve a karbonsavvá történő oxidáció. Szokásos kimutatási módjuk is a karbonsavvá oxidálhatóságukon alapszik, ez az ezüsttükör-próba.

Láncvégi karbonilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek. Ezekben a karbonilcsoport egyik vegyértékével szénatomhoz, másik vegyértékével hidrogénhez kapcsolódik. Az így kialakuló –CHO csoportot aldehid-, vagy formilcsoportnak nevezzük.

Olyan egyszerű szénhidrátok, amelyekben az oxocsoport az első szénatomhoz kapcsolódik, azaz formil- (aldehid-) csoport formájában van jelen.

Alfa-szénatomnak rendszerint azt a szénatomot nevezzük a szerves kémiában, ami egy molekula szerkezetén belül közvetlenül a funkciós csoport mellett van. A fehérjéket felépítő aminosavak esetén ez a szén a karbonilcsoport szénatomja melletti szénatom, így a fehérje váza a következőképpen alakul: karbonilcsoport szénatomja – alfa-szén – nitrogén – karbonilcsoport szénatomja – alfa-szén stb. Ebben a szerkezetben a kötés körüli elfordulás csak az alfa-szénatom körül lehetséges, mivel a funkciós csoportokban a lokalizált és delokalizált kötések gátat jelentenek a rotáció szempontjából.

Telített szénláncú, két karboxilcsoportot tartalmazó szerves savak. Pl.: oxálsav, adipinsav.

Telített, nyílt láncú, egyértékű karbonsavak. Például: hangyasav, ecetsav, palmitinsav, stb.

Telítetlen, nyílt szénláncú, egyértékű karbonsavak. Ilyen pl. az olajsav, linolsav.

Telített (vagyis többszörös kötést nem tartalmazó) szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek. Például: etanol, vinil-alkohol.

Az aminosavak a fehérjék szerkezeti elemei. Peptidkötéssel összekapcsolódva építik fel a fehérjék elsődleges szerkezetét. Az aminosavak, mint a nevük is mutatja, tartalmaznak egy primer aminocsoportot (-NH₂) és egy karboxilcsoportot (-COOH). Az aminosavszekvencia az aminosavak sorrendje a fehérjén belül. A sorrendet az aminocsoporttal végződő vég felől a karboxilcsoporttal rendelkezdő vég felé adják meg a láncban.

Az anilin (amino-benzol) az aminok csoportjába tartozik. Képlete C₆H₅-NH₂. Aromás amin. A kőszénkátrányban fordul elő. Fontos ipari alapanyag (festékgyártás, gyógyszeripar).

Heterociklikus aromás vegyület. A nukleinsavak (örökítő anyag) alkotórésze, pirimidinbázis.

Az éterek C-O-C kötést tartalmazó szerves vegyületek. Az éterek közül az egyik legfontosabb vegyület a dietil-éter, amely alacsony forráspontú, illékony folyadék. Elsősorban szerves vegyületek oldására alkalmazzák. Az éter narkotizáló (kábító hatású) vegyület, amit régebben műtétek során altatásra használták. Toxikus (mérgező) hatása miatt ma már csak kisebb beavatkozásokhoz használják.

Az az anyag, amely a diszpergáló közegben kolloid állapotban szétoszlatva van.

A fehérjemolekulákban a kéntartalmú oldallánccal rendelkező aminosavak között hidrogénkilépés közben kialakuló kötés. Az oldalláncokat összekötő kénatomok között kovalens kötés jön létre. A diszulfidhidak kialakulása a fehérjék harmadlagos szerkezetének létrehozásáért felelősek.

A dezoxiribonukleinsav rövidítése. A nukleinsavak egyik típusa. Több millió nukleotidból épül fel.

A karbonsavak közétartozó szerves vegyület. A jégecet összegképlete C₂H₄O₂. Forgalomba a 99%-os „jégecet” vagy a 96-97% „koncentrált ecetsav” kerül. A háztartásokban vízkőoldóként és higított formában (10-20%-os oldata) főzésre használják. Fontos kémiai reagens és ipari alapanyag.

A szénatomokból álló gyűrű síkjába eső atomok vagy atomcsoportok helyzete. Ez a helyzet merőleges az axiális helyzetre.

Olyan összetett funkciós csoport (–COO), amely formailag egy karbonilcsoportból és egy éterkötésű oxigénből áll.

Savból és alkoholból vízkilépéssel létrejövő, észterkötést tartalmazó vegyületek. Csoportjai: gyümölcsészterek, viaszok, zsírok és olajok.

Köznapi életben ezt nevezzük alkoholnak. Két szénatomos egyértékű alkohol. Színtelen, jellegzetes illatú, illékony folyadék. Forráspontja 78,4 °C. Vízzel korlátlan mértékben elegyíthető. Felhasználása rendkívül széleskörű: elterjedt oldószer az iparban és a laboratóriumokban, különböző szeszesitalokban élvezeti cikként, a gyógyászatban különböző gyógyszerformák előállítására, és fertőtlenítőszerként. Felhasználásának érdekessége, hogy a gyógyításbanban a metanol- és a glikolmérgezés ellenanyagaként is alkalmazzák.

Olyan vegyületek, amelyek molekuláiban éterkötés (-O-) található.

A fibrilláris fehérjék szálas, rostos szerkezetűek, vízben nem oldódnak. A fibrilláris fehérjéket jellemzően végig α-hélixbe vagy β-lemezbe rendeződött polipeptidláncok építik fel. Szerkezeti anyagok, ilyen például a szaru anyagát adó keratin is, amely a szőrök, tollak, karmok stb. alkotója. A keratin α-hélix egységekből áll.

Tudományos neve metanal. Képlete: CH₂O Vegyipari alapanyag, műanyaggyártásra használják.

Az izoméria: azonos összegképletnek többféle szerkezetű molekula felel meg. A geometriai izoméria olyan molekuláknál lép fel, amelyekben a kettős kötésű szénatomokhoz eltérő atom- vagy atomcsoportok kapcsolódnak. Ez az izoméria az alkénekre jellemző. A pí-kötés körül nincs elfordulási lehetőség. A két helyzetet cisz és transz izomereknek nevezzük, melyek tulajdonságai kismértékben eltérőek.

A fehérjék harmadlagos szerkezetének egyik változata. Az olyan polipeptidláncokból képződik, amelyekben mind az a-hélix, mind a b-redő, mind pedig rendezetlen láncrészlet megtalálható. Ezeket a részeket hidrogénkötések vagy kénhidak kapcsolják össze. Így a cérnagombolyaghoz hasonló gömbszerű forma alakul ki.

Purinbázis, a nukleinsavak egyik alkotórésze.

Négy polipeptidből álló molekula, amelyek mindegyikének közepén egy-egy vasiontartalmú, porfirinvázas hem foglal helyet. A vér oxigén- és szén-dioxid-szállításában van szerepe. E két anyag reverzíbilisen kötődhet a hemoglobin vasatomjához.

A molekula olyan csoportja, amely nem létesíthet másodlagos kötést vízmolekulával. Ilyen pl. minden alkilcsoport.

Olyan molekulák, amelyekben azonos számú elektronok vannak. Pl. N₂ és CO vagy N₂O és CO₂.

Az olyan két kettős kötést tartalmazó szerves vegyület, amelyben a szénláncban a kettős kötések között több egyszeres kötés van.

Az oktán egyik konstitúciós izomerje. Szabályos neve: 2,2,4-trimetilpentán. A nagy kompressziótűrése miatt az oktánszám definíciójának egyik vegyülete.

Az ember központi idegrendszerére ható, izgató, tompító vagy bénító hatású természetes vagy mesterséges anyag.

Izoprénegységekből álló, delokalizált elektronokat tartalmazó konjugált poliolefinek. Színes vegyületek. Megtalálhatók pl. a sárgarépában (karotinok), a paradicsomban (likopin) stb.

Olyan karbonsavak, amelyek oxocsoportot is tartalmaznak (pl. 2-oxo-propánsav, más néven piroszőlősav).

Olyan egyszerű szénhidrátok, amelyekben az oxocsoport ketocsoport formájában van jelen.

Képlete: C₂H₅Cl A klóretán (etil-klorid) az etilén hidrogén-klorid addíciójával létrejövő, színtelen, jellegzetes szagú, gáz halmazállapotú halogénezett szénhidrogén. A klóretán könnyen cseppfolyósítható, az ambuláns gyógyászatban helyi érzéstelenítésre használják. A cseppfolyós etil-klorid párolgása endoterm folyamat, amely nagy mennyiségű hőt von el, így lehűtve a helyi szövetet jelentősen csökkenti a fájdalmat.

A molekulának egy-egy kötéstengely körüli elfordulással létrejövő lehetséges változata. Legfontosabb a nyitott és a zárt konformer.

Az atomok kapcsolódási sorrendje a molekulában.

Konstitúciós izomerek azok a vegyületek, amelyek összegképlete azonos, de az atomok kapcsolódási sorrendje különböző. Konstitúciós izomérát eredményez az eltérő funkciós csoport egy molekulában. Például a C₄H₉F összegképletű vegyület konstitúciós izomerje a 1-fluorbután és a 2-fluorbután.

Olyan képlet, amely feltünteti az összes kovalens kötést, az atomok kapcsolatát. Más néven: szerkezeti képlet.

Olyan két kettős kötést tartalmazó vegyület, amelyben a két kettős kötés egymás után következik. A legegyszerűbb kumulált dién a propadién (allén CH₂=C=CH₂).