A telített szénhidrogének standardállapotban - a szénatomszámtól függően - gáz-, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak.

A legkisebb (C₁-C₄) szénatomszámú szénhidrogének színtelenek, szagtalanok, gáz-halmazállapotúak. Közülük a metán a földgáz fő alkotórésze, fontos energiahordozó és vegyipari alapanyag. A propán és a bután elegyével töltött PB-gázpalackokat ott használják energiatermelésre, ahol nincs vezetékes gáz.

A nagyobb szénatomszámú (C₅ - C₁₉) telített szénhidrogének tiszta állapotban színtelen folyadékok. Szaguk jellegzetes, a szénatomszámtól függő. A kőolajból desztillációval különítik el közel azonos szénatomszámú molekulákból álló keverékeiket.

A 20-nál nagyobb szénatomszámú telített szénhidrogének tiszta állapotban fehér, faggyúszerű, szilárd anyagok. Nincs éles olvadáspontjuk, mivel hosszú szénláncaik nem képesek szabályos kristályrácsba rendeződni.

Az üzemanyagként használt benzin minőségét az oktánszámmal jellemzik. A viszonyítási alapot a különböző arányú izooktán-n-heptán elegy kompressziótűrése jelenti.

Például a 98-as oktánszám azt jelenti, hogy a benzin kompressziótűrése megegyezik a 98%-ban izooktánt tartalmazó izooktán-n-heptán keverék robbanási sajátságaival. A benzin oktánszámát különböző adalékanyagokkal növelik. A korábban használt, erősen környezetszennyező ólom-tetraetil helyett ma a benzinben katalitikus átalakítás (reformálás) során növelik a jobb kompressziótűrésű elágazó és gyűrűs molekulájú szénhidrogének arányát.

Az oktánszám