A metán a legkisebb és legegyszerűbb szénhidrogén. Benne egy szénatomhoz négy hidrogénatom kapcsolódik, azaz molekulaképlete CH₄. A négy szigma-kötés tetraéderes elrendeződést hoz létre.

A C-H kötések gyenge polaritása ellenére a molekulaapoláris, hiszen a négy kötés polaritása kiegyenlíti egymás hatását.

A metán standard nyomáson, 25 °C-on színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű, vízben gyakorlatilag oldhatatlan, gáz-halmazállapotú vegyület.

A metán levegőn tökéletesen elégethető.

Ezt az exoterm reakciótenergiatermelésre használják fel a háztartásokban és az iparban. A metán a földgáz, így a vezetékes gáz fő alkotórésze.

A metánhőbontási folyamatai közül ipari szempontból a C₂H₂összegképletű acetiléngáz előállítása jelentős, amelyet 1200 °C körüli hőmérsékleten hajtanak végre.

A folyamat mellékterméke a metán teljes bomlásából (CH₄ -> C + 2H₂) származó elemi szén, az ún. gázkorom, amelyet gumik kopásállóságának növelésére használnak.

A metán a halogénekkel különböző hevességgel reagál. Közönséges körülmények között a brómmal és a jóddal nem lép reakcióba (brómos vízbe vezetve nem okoz színváltozást). Klórgázzal elegyítve már a napfény ultraibolya sugarainak hatására is robbanásszerű, több lépéses átalakulás megy végbe.

A molekula hidrogénatomjai lépésről lépésre klóratomokra cserélődnek ki.

Szubsztitúciónak nevezzük az olyan kémiai átalakulást, amelynek során egy molekula egy atomja vagy atomcsoportja egy másik atomra vagy atomcsoportra cserélődik ki melléktermék kilépése közben.

A metán felhasználása igen sokrétű. A földgázból kinyert metánt - az energiatermelésen kívül - ipari alapanyagként is használják. Acetilént (C₂H₂), illetve halogénezett metánszármazékokat gyártanak belőle, továbbá ún. szintézisgázokat, amelyek a szén-monoxid és hidrogéngáz különböző arányú elegyei.

A szintézisgázok további szerves vegyületek kiindulási anyagai.