Az etánmolekula térbeli szerkezete

Az alkánok homológ sorának második tagja az etán. Ebben a két szénatomot is tengelyszimmetrikus szigma-kötés tartja össze. Mindkét szénatom körül tetraéderes szerkezet alakul ki, ahol a tetraéder csúcspontjain három hidrogénatom és egy szénatom (a másik metilcsoport szénatomja) van. A C-C kötés tengelye körül a két metilcsoport viszonylag könnyen elfordulhat (rotálhat). Ennek következtében a két metilcsoport hidrogénatomjai egymáshoz képest különböző helyzetbe kerülnek. Ennek ábrázolásához elegendő olyan szerkezeti képletet használni, amelyen nem jelöljük a szénatomokat, csak a szigmakötések tengelyeit és a hidrogénatomokat. A térbeli helyzetet különböző vonaltechnikával érzékeltetjük. A szaggatott vonal a papír síkja mögé, a vastagított a sík elé nyúló hidrogénatomokat szimbolizálja, a normál vastagságú vonalak a papír síkjában lévő kötéstengelyeket mutatják.

A konformáció

Egy molekula kovalens kötéssel közvetlenül nem kapcsolódó atomjainak, atomcsoportjainak viszonylagos térbeli elrendeződésétkonformációnak nevezzük. Egy molekula különböző konformációi az atomcsoportokat összetartó szigma-kötés körüli rotációval alakulhatnak át egymásba.

A fentiek összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a metánnak csak egyfélekonformációja létezik. Az etánmolekulakonformációinak száma végtelen, de közülük a legstabilabb az ún. nyitott állású.

A nagy szénatomszámú, normális láncú szénhidrogéneket a C-C kötések körüli rotáció miatt állandóan, gilisztaszerűen mozgó molekuláknak képzelhetjük el.

A legstabilabb állapot ezeknél is a nyitott állás.