Az etilénnel kezdődő homológ sor minden tagja nyílt láncú, molekulája egyetlen kettős kötést tartalmaz. Az alkánokhoz képest - a pi-kötés miatt - két hidrogénatommal kevesebbet tartalmaznak, így általános összegképletük: CnH2n. (Ezek szerint a cikloalkánok konstitúciós izomerjei.) Szisztematikus nevüket úgy képezzük, hogy az alkánok -án végződését -én-re cseréljük (etén, propén, butén stb.). Homológ soruk neve: alkének. Az alkéneketolefineknek is nevezik.
A kettős kötés helyét a szisztematikus névben a kettős kötést megelőző szénatom sorszámával jelöljük.
Mindig a kettős kötést is tartalmazó leghosszabb láncot kell választani. A sorszámozás irányának eldöntésénél a kettős kötés közelsége magasabb rendű szempont, mint a láncelágazás helye. Például a C5H10 egy elágazó izomerje:
amelynek sorszámozását a kettős kötés felől kell kezdeni, így a szisztematikus neve: 3-metilbut-1-én.
Közönséges körülmények között az olefinek molekulájában a kettős kötés körül nincs rotáció (a pi-kötés ezt megakadályozza). Ha a kettős kötés mindkét szénatomjához különböző atomok, atomcsoportok kapcsolódnak, akkor felírhatunk két olyan szerkezetet, amelyek - a gátolt rotáció miatt - nem tekinthetők egyszerű konformereknek.
A két pent-2-én molekula konstitúciója azonos, csupán a szénatompár körül más a ligandumok térbeli elrendeződése. Ez utóbbi nem tekinthető eltérő konformációnak, hiszen rotációval nem alakítható egymásba a két változat. Új fogalmat kell bevezetnünk: a konfiguráció fogalmát. A két molekula konfigurációja tér el, a kialakult izoméria a térizoméria (sztereoizoméria) egyik fajtája, melyet geometriai vagy cisz-transz izomériának nevezünk.
Az azonos konstitúciójú, de eltérő szerkezetű, rotációval egymásba nem forgatható molekulákat sztereoizomereknek nevezzük.
Az olefinek geometriai (cisz-transz) izomériája a kettős kötést hordozó szénatompár gátolt rotációja miatt alakul ki.
A cisz izomerben a molekula azonos oldalán, a transz izomerben átellenesen helyezkednek el a szénhidrogén-csoportok. A cisz-transz izomerek fizikai sajátságai (pl. olvadáspont) eltérnek egymástól, valamint kémiai viselkedésükben is lehetnek kisebb-nagyobb különbségek.
Az alkénekfizikai tulajdonságai az alkánokéhoz hasonlóak. Kémiai sajátságaikat tekintve az eténhez hasonlóan levegőn kormozó lánggal égnek, jellemző reakcióik az addíció (halogének, víz, hidrogén-halogenidek, hidrogén) és a polimerizáció.
Az alkének hidrogén-halogenid- és vízaddíciója esetében elvileg kétféle termék keletkezhetne. A propén és a hidrogén-klorid egyesülését megvizsgálva azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakorlatilag csak az egyik termék keletkezik (a másik csak igen kicsi arányban).
A Markovnyikov-szabály kimondja, hogy víz- vagy hidrogén-halogenid-addició esetében a hidrogén a kettős kötést hordozó két szénatom közül mindig ahhoz kapcsolódik, amelyen eleve több hidrogénatom volt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
