Ha az oxocsoport láncvégi szénatomon van, akkor a szén egyik vegyértékével hidrogénatomhoz kapcsolódik. Az ilyen vegyületeketaldehideknek, és az így létrejött funkciós csoportot (-CHO) aldehid- vagy másik nevén formilcsoportnak nevezik.

Az aldehidek szisztematikus nevét az -al végződéssel képezzük az adott szénatomszámú szénhidrogén nevéből.

A legkisebb molekulájú aldehid a metanal, vagy formaldehid.

Hasonlítsuk össze a formaldehid fizikai tulajdonságait a hozzá hasonló moláris tömegű szénhidrogénnel és alkohollal!

A formaldehid közönséges körülmények között színtelen, szúrós szagú gáz. Forráspontja jóval a metanolé alatt van, mivel molekulái között nem alakulhat ki hidrogénkötés. Az eténnél ugyanakkor dipólusossága miatt magasabb a forráspontja.

Vízben jól oldódik. Vizes oldata a formalin.

A formaldehid katalitikus hidrogénezésekor alkohollá redukálható.

A formalinból levegőn való állás közben - több lépéses reakcióban - fehér paraformaldehid csapadék válik ki. Ennek során a formaldehid-molekulák reakcióba lépnek a vízzel.

A keletkező metándiol instabilis vegyület. Molekulái egymással kondenzációs reakcióba lépve, éterkötéseket tartalmazó, nagyobb molekulává, a paraformaldehiddé kapcsolódnak össze. Ez az oldatból fehér, szilárd anyagként csapódik ki.

A paraformaldehid hevítés hatására vagy lúgos közegben elbomlik, és ismét formaldehiddé alakul.

A formaldehidet a metanol dehidrogénezésével állítják elő. Fontos vegyipari alapanyag. A műanyaggyártás (pl. bakelit) egyik fontos kiindulási vegyülete. A formalin fertőtlenítő, baktériumölő hatású, mert a fehérjékkel reakcióba lépve kicsapja azokat.