Az az anyag, amely a diszpergáló közegben kolloid állapotban szétoszlatva van.

Szerves savak, funkciós csoportjuk a karboxilcsoport (-COOH). Pl. ecetsav, oxálsav stb.

Olyan molekula, amely apoláris és poláris (vagy ionos) részt egyaránt tartalmaz.

Olyan karbonsavak, amelyek oxocsoportot is tartalmaznak (pl. 2-oxo-propánsav, más néven piroszőlősav).

Telített, nyílt láncú, egyértékű karbonsavak. Például: hangyasav, ecetsav, palmitinsav, stb.

Olyan diszperz rendszer, amelyben a diszpergált részecskék mérete 1 és 500 nm között van.

Olyan atomcsoport, amelynek részleges pozitív vagy negatív töltése van.

Tudományos neve metánsav. Képlete: HCOOH. A legegyszerűbb és egyben a legerősebb monokarbonsav. Színtelen, maró hatású folyadék. Redukáló tulajdonságú. Rovarok (pl. hangya) is, növények is termelik.

Képlete CH₃COONa. Az ecetsav sója. Színtelen kristályos anyag. Lúgosan hidrolizál, oldatok pH-jának beállítására, nagy olvadáshője miatt hőtárolóként használják.

Amfipatikus molekulák rendezett szerkezetű csoportja valamilyen közegben. Pl. lipidmolekulák halmaza vízben.

Olyan szerves funkciós csoport, amelyben egy oxigénatom egyszeres kötésekkel két szénatomhoz kapcsolódik: - C – O – C. Az éterek kevésbé reakcióképesek. Legismertebb képviselőjük az igen gyúlékony és robbanékony dietil-éter, amelyet régen inhalációs altatógázként használtak. Ma ipari és laboratóriumi oldószer.

Képlete: =CO. Másik neve oxocsoport, az oxovegyületek funkciós csoportja.

Olyan összetett funkciós csoport, amelyben karbonil- és hidroxilcsoport kapcsolódik össze (–COOH).

Olyan funkciós csoport, amely két vagy több egyszerű funkciós csoportból áll, de azok együtt olyan új tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek külön-külön egyik funkciós csoportra sem jellemzőek (pl. karboxilcsoport).

Olyan összetett funkciós csoport (–COO), amely formailag egy karbonilcsoportból és egy éterkötésű oxigénből áll.

Tudományos neve metanal. Képlete: CH₂O Vegyipari alapanyag, műanyaggyártásra használják.

Telített (vagyis többszörös kötést nem tartalmazó) szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek. Például: etanol, vinil-alkohol.

Kémiai folyamat, amelynek során molekulákból (elsősorban szerves molekulákból) hidrogént vonunk el. A folyamat oxidáció.

Képlete: CH₃OH A metanol, vagy más néven faszesz a legegyszerűbb alkohol. Vízben korlátlanul oldódik. Igen mérgező hatású, kis mennyiségben vakságot, nagy mennyiségben halált okoz.

Az éterek C-O-C kötést tartalmazó szerves vegyületek. Az éterek közül az egyik legfontosabb vegyület a dietil-éter, amely alacsony forráspontú, illékony folyadék. Elsősorban szerves vegyületek oldására alkalmazzák. Az éter narkotizáló (kábító hatású) vegyület, amit régebben műtétek során altatásra használták. Toxikus (mérgező) hatása miatt ma már csak kisebb beavatkozásokhoz használják.

Az aldehidek kimutatására szolgáló reakció. A formilcsoport a komplexben kötött réz(II)-ionokat vörös színű, vízben oldhatatlan réz(I)-oxiddá redukálja.

Az aldehidek kimutatására szolgáló reakció. Más elnevezése: Tollens-próba. A formilcsoport az ammóniás ezüst-nitrát-oldatból redukcióval fém ezüstöt választ ki, amely tükörként kiválik az edény falán.

Olyan funkciós csoport a szerves vegyületekben, amely egy oxigén-, egy hidrogén-, és egy szénatomból áll, és a szénatomon keresztül kapcsolódik a molekula többi részéhez. Szerkezetéből adódóan mindig láncvégen található. Legegyszerűbb képviselője, a formaldehid. Ez gáz halmazállapotú, de a többi aldehid jellegzetes szagú folyadék. Jellemző reakciójuk a vízaddíció, a hidrogén-cianid addíciója, illetve a karbonsavvá történő oxidáció. Szokásos kimutatási módjuk is a karbonsavvá oxidálhatóságukon alapszik, ez az ezüsttükör-próba.

Szerves savakból és alkoholokból képződött észterek.

Olyan összetett funkciós csoport (–COO), amely formailag egy karbonilcsoportból és egy éterkötésű oxigénből áll.

Szerves savak, funkciós csoportjuk a karboxilcsoport (-COOH). Pl. ecetsav, oxálsav stb.

A szerves vegyületek azon csoportja, melyeknek funkciós csoportjában megtalálható az oxocsoport (=O). Az oxovegyületek közé az aldehidek és a ketonok tartoznak. Előállíthatók alkének és alkoholok oxidációjával, alkinok hidratálásával, savhalogenidekből redukcióval és karbonsavszármazékokból. Legtöbb képviselőjük jellegzetes illatú folyadék (kivétel a formaldehid, ami gáz halmazállapotú). Jellemző reakcióik az addíciók, a vízkilépéssel járó kondenzációk és az oxidáció karbonsavvá.