A piridin (C₅H₅N) molekulája a benzolból úgy származtatható, hogy az egyik C-H-csoportját nitrogénatomra cseréljük.
A piridin

A nitrogén rendszáma 7, vagyis egy atomja 7 protont és 7 elektront tartalmaz. A szén- és a hidrogénatom együtt összesen szintén 7 protont, illetve elektront tartalmaz. A piridin és benzol molekulája tehát azonos számú elektront tartalmaz (izoelektronosak egymással). A gyűrűt alkotó atomok mindkét molekulában egy-egy elektronnal vesznek részt a delokalizált elektronrendszerben. A nitrogénatom nagyobb elektronegativitása miatt azonban a piridin elektronrendszere torzult, a molekula dipólusos. A delokalizált pi-elektronrendszer a nitrogén felé tolódik, ott van a molekula részleges negatív töltése.

A piridin - dipólusos molekulája miatt - a benzolnál magasabb forráspontú, kellemetlen szagú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik, mert nitrogénatomjának nemkötő elektronpárja a vízzel hidrogénkötés kialakítására képes.

A nitrogénatom nemkötő elektronpárja miatt a piridin gyenge bázis.

A folyamat azonban olyan kis mértékű, hogy az oldatban keletkező hidroxidionok koncentrációja ahhoz sem elegendő, hogy a fenolftalein elszíneződését okozza.