A benzol a legegyszerűbb aromás vegyület.
A molekula képlete C6H6.
August Kekulé von Stradonitz (1829-1896) német kémikus már 1858-ban felismerte, hogy a szénatomok hosszú lánccá kapcsolódhatnak össze. Neki sikerült tisztázni a telítetlen kötésű etilén és acetilén szerkezetét is. A benzol szerkezetének felfedezése azonban 1865-ig váratott magára. Sok fejtörést okozott, hogy miként kapcsolódhat molekulává hat szén- és hat hidrogénatom. Rengeteg anekdota maradt fenn arról, hogyan sikerült kitalálni a benzol szerkezetét. Az akkori sajtó egyik történetét Kekulé is megerősítette. E szerint gondolkodva, álmodozva maga elé képzelte a tekergő szénláncot, hagyta, hogy az képzeletében lassan erre-arra kígyózzon, mikor az hirtelen megragadta saját farkát, és pörgő karikaként villámgyorsan forogni kezdett. Talán a legismertebb anekdota a hat, egymás lábába kapaszkodó majom mókás ábrája. |
A benzol színtelen, jellegzetes szagú, a víznél kisebb sűrűségű folyadék. A vízzel nem elegyedik, kitűnő apoláris oldószer.
A kis hidrogéntartalommal összhangban van az a tapasztalat, hogy a benzol levegőn erősen kormozó lánggalég el. Pi-kötései ellenére sem a jóddal, sem a brómmal nem lép reakcióba közönséges körülmények között. Apoláris vegyület lévén nem elegyedik vizes oldatukkal. Jellemző (a brómmal sárgásbarna, a jóddal vöröses-lilás) színnel kivonja ezeket az oldatból, de kémiai reakcióba nem lép velük.