Általánosan: (CH2)n vagy CnH2n, ahol n ≥ 2 bármely egész szám lehet. A CH2 tapasztalati képlethez elvileg végtelen sok vegyület tartozik. A CH3 tapasztalati képlet is egyetlen vegyületé: ennek molekulája azonban - figyelembe véve, hogy a szénatom négy kovalens kötést alakít ki - csak úgy képzelhető el, hogy két szénatom egymással is kapcsolódik. Ennek a vegyületnek a molekulaképlete C2H6, a tapasztalati képletet nem is használjuk. A tapasztalati képlet csak a vegyületben lévő atomok arányát mutatja meg. A CH4 tapasztalati képlethez egyértelműen egy vegyület, a metán tartozik, amelyben egy szénatomhoz 4 hidrogénatom kapcsolódik. A szerves vegyületek összetételét a tapasztalati képlet nagyon hiányosan írja le. |
| 
|
A molekulaösszegképlete megmutatja, hogy a vegyület egy molekulája hány atomot tartalmaz az egyes alkotóelemekből.
A szerkezeti képlet az alkotó atomok számán kívül az atomok kapcsolódását is megmutatja.
Például a C3H6 molekulaképletnek két különböző szerkezet is megfelel: |
Az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű vegyületeketizomereknek nevezzük.
Az atomok kapcsolódási sorrendjétkonstitúciónak nevezzük.
A konstitúciós izomerekben az atomok kapcsolódási sorrendje tér el egymástól.
A konstitúciós izomerek fizikai és sokszor kémiai tulajdonságai is jelentősen eltérhetnek egymástól.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
