- Szerves kémia
- A szénhidrogének és halogénezett származékaik
- Telítetlen szénhidrogének
- 4 foglalkozás
Markovnyikov-szabály
Víz- vagy hidrogén-halogenid-addíció esetében a hidrogén a kettős kötést hordozó két szénatom közül mindig ahhoz kapcsolódik, amelyen eleve több hidrogénatom van.
telítési folyamat
A telítetlen szénhidrogének hidrogénaddícióját telítési folyamatnak nevezzük. A hidrogénezés platinakatalizátor jelenlétében megy végbe. A reakció során telített szénhidrogén keletkezik, innen származik a reakció neve. Például az etén hidrogénezésével etánt állíthatunk elő. CH2=CH2 + H2 = CH3-CH3
vinilcsoport
Képlete: CH2=CH-. Az etilénből egy hidrogénatom elvonásával származtatható csoport. Sok polimerizációs műanyag alapvegyülete.
polimerizációs reakció
Olyan kémiai reakció, amely során kis molekulájú, telítetlen vegyületek melléktermék kilépése nélkül óriásmolekulákká kapcsolódnak össze.
monomer
A polimerizációs kémiai reakciók (vegyipari eljárások) kiindulási anyaga, egyszerű molekula. A polimer monomeregységekből épül fel. Pl. etilén, vinil-klorid, sztirol stb.
etén
Régi nevén etilén. Egy kettős kötést tartalmazó, két szénatomos telítetlen szénhidrogén, alkén. Szerkezeti képlete: H2C=CH2. Színtelen, jellegzetesen édeskés szagú gáz. Jellemző reakciója az addíció. A természetben megtalálható, gyümölcsök érését serkentő növényi hormon. Felhasználása főként a műanyagiparban történik, ahol a polietilént gyártják belőle.
addíció
Olyan kémiai reakció, melynek során két vagy több vegyületből melléktermék keletkezése nélkül egy új termék keletkezik. Az addíció a telítetlen szénhidrogének jellemző reakciója. A reakció során a kettős kötés telítődik és a többszörös kötés szénatomjai pedig a reakciópartnerrel alakítanak ki kötést. Például: etén reakciója hidrogén-bromiddal, amelynek során etil-bromid keletkezik: H2C=CH2 + HBr -> CH3–CH2–Br
polimerizációs reakció
Olyan kémiai reakció, amely során kis molekulájú, telítetlen vegyületek melléktermék kilépése nélkül óriásmolekulákká kapcsolódnak össze.
Markovnyikov-szabály
Víz- vagy hidrogén-halogenid-addíció esetében a hidrogén a kettős kötést hordozó két szénatom közül mindig ahhoz kapcsolódik, amelyen eleve több hidrogénatom van.
karotinoidok
Izoprénegységekből álló, delokalizált elektronokat tartalmazó konjugált poliolefinek. Színes vegyületek. Megtalálhatók pl. a sárgarépában (karotinok), a paradicsomban (likopin) stb.
kaucsuk
Mintegy 40 000 izoprénegység polimerizációjával létrejött természetes polimer, amely elasztomer. A kaucsukfa nedvében található. Legnagyobb részt cisz-1,4-poliizoprénből épül fel. A gumigyártás alapanyaga.
vulkanizálás
A gumi térhálós szerkezetének kialakítása kén segítségével, magas hőmérsékleten a jó mechanikai tulajdonságok előállítása céljából. A kén keresztkötéseket (kénhidakat) alakít ki a kaucsuk (poliizoprén) molekulái között. A keresztkötések mennyisége határozza meg a gumi elasztikus tulajdonságait.
izolált dién
Az olyan két kettős kötést tartalmazó szerves vegyület, amelyben a szénláncban a kettős kötések között több egyszeres kötés van.
poliének
Molekulánként több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. A természetben igen elterjedt vegyületek (pl. kaucsuk).
propadién (allén)
Képlete H2C=C=CH2 A legegyszerűbb kumulált dién, amelyben két szén-szén kettős kötés található közös szénatomon. A kumulált szén-szén kettős kötést tartalmazó vegyületeket alléneknek nevezzük. A vegyipar alapanyagként és a műszaki területek hegesztési gázként alkalmazzák.
kumulált dién
Olyan két kettős kötést tartalmazó vegyület, amelyben a két kettős kötés egymás után következik. A legegyszerűbb kumulált dién a propadién (allén CH2=C=CH2).
terpének
Olyan (C5H8)n összegképletű vegyületek, amelyek izoprénegységekből állnak. Ilyen pl. a kaucsuk (40 000 egység), karotin, likopin.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)