A szénhidrátok neve onnan ered, hogy szinte minden képviselőjük képlete felírható a Cn(H2O)m formában, vagyis úgy tűnik, mintha szénből és vízből állnának. Ez azonban csak formális hasonlóság, a valóságban a szénhidrátok nem tartalmaznak vízmolekulákat. |
A szénhidrátok egy része savas főzéskor kisebb egységekre hidrolizál. Az ún. összetett szénhidrátokból íly módon keletkező, savas közegben tovább már nem hidrolizálható egységeket egyszerű cukroknak, vagy monoszacharidoknak nevezzük.
A pentózok szerkezetének felírásakor tudnunk kell, hogy a ketózok esetében a ketocsoport mindig kettes helyzetű.
A felírt molekulák minden CH-OH csoportjának szénatomja kiralitáscentrum, így ezekből a molekulákból nemcsak egyféle van. Az aldopentóz 3 kiralitáscentruma miatt 23 = 8-féle, a ketopentóz 2 kiralitáscentruma miatt 4-féle lehet.
A monoszacharidok molekulái közti erős hidrogénkötések miatt a cukrok közönséges körülmények között szilárd halmazállapotúak. A hidroxilcsoportok biztosítják a kitűnő vízoldhatóságukat is, az apoláris benzinben viszont nem oldódnak. Különböző mértékben, de valamennyien édes ízűek.
A monoszacharidok közül az aldózok formilcsoportja erős redukálószer, ezért az ammóniás ezüst-nitrát-oldatból ezüstöt választ le (ezüsttükör-próba), illetve adja a Fehling-reakciót is. A ketózok vizes oldatával is elvégezhető a két reakció, mivel a ketózok a vizes oldatban átrendeződhetnek a megfelelő aldózzá: például a D-fruktóz D-glükózzá képes átizomerizálódni.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
