A vízben oldódó szennyeződéseket szappan nélkül, bő vízzel is lemoshatjuk. A bőrre tapadt apoláris piszok eltávolításához már szappanra van szükségünk. A kéz beszappanozásakor ügyelni kell arra, hogy a bőrünket a szappannal megfelelő erővel dörzsöljük. Ennek az a szerepe, hogy a micellákat a bőrön lévő apoláris szennyeződésekre préselve azokba belejuttassuk.

A szappanoldat összerázáskor, szappanos kezünk összedörzsöléskor erősen habzik. A szappanbuborékok képződése is a palmitát-, illetve sztearátionok amfipatikus sajátságával függ össze.

A tiszta víz nem habzik, hiszen a hab buborékaiban a víz nagy felületen érintkezik a levegővel, a vízmolekulák viszont - egymással alkotott erős hidrogénkötéseik révén - a lehető legkisebb felület kialakítására törekszenek. A szappan anionjai a folyadék felületén micellák helyett az "apoláris" levegő és a dipólusos víz között építenek ki "hidat" úgy, hogy az ionos vég a vízbe merül, az apoláris szénhidrogénlánc a levegőbe kerül. Az így kialakított, egyrétegű szappanhártya, ún. film a kisebb erőhatásra létrejövő buborékok felszínén tovább növekedik (a micellák anionjai is a felszínre törhetnek), és stabilizálja a nagy felületű buborékrendszert.

Az amfipatikus vegyületek, így a szappanok is felületaktív anyagok: különböző polaritású fázisok határán hártyát képeznek.

A szappanok csökkentik a víz felületi feszültségét, így elősegítik a habképződést.