Állítsunk elő hidrogéngázt! Ehhez egy fémre, a cinkre, valamint sósavra van szükségünk. (A sósav a hidrogén-klorid gáz vizes oldata. A hidrogén-klorid kémiailag tiszta anyag: hidrogént és klórt tartalmaz.
A kísérlethez töltsünk meg egy nagy kémcsövet hidrogéngázzal! A gázfejlesztőből kiáramló gázt vezessük vízzel telt, nyílásával lefelé fordított kémcsőbe. Amikor megtelt – még a víz alatt – fogjuk be ujjunkkal a kémcsövet, emeljük ki a kádból, fordítsuk meg, majd közelítsük Bunsen-égő lángjához. Ujjunkat csak közvetlenül a láng közelében vegyük el a kémcső szájáról. Ismételjük meg a kísérletet úgy is, hogy a kémcső térfogatának csak a fele legyen hidrogéngáz, a másik fele levegő!
A tiszta hidrogéngáz halk pukkanással meggyullad és elég. A hidrogén-levegő elegy meggyújtásakor hangos robbanó vagy süvítő hangot hallunk.
A hidrogén a levegő oxigéntartalmával reagál:
hidrogén + oxigén ----> víz.
Hidrogéngáz előállításához többféle eszközt is használhatunk. A legkényelmesebben a Kipp-készülékkel dolgozhatunk, amelyben a fejlesztett gázt sokáig tárolhatjuk.
A csap megnyitásával kiengedhetjük a szükséges gázmennyiséget. A középső üveggömbben ennek hatására csökken a nyomás, így emelkedik a sósavszint. Amikor az oldat eléri a középső gömbben lévő fémszemcséket, megindul a hidrogéngáz képződése. Ha a gázcsapot közben elzárjuk, a keletkező gáz ismét visszaszorítja a sósavat. Ezzel a szellemes megoldással mindig van hidrogén tartalékunk, és azt felhasználása után mindaddig pótolni tudjuk, amíg a cink vagy a sósav el nem fogy.
Állítsunk elő klórgázt sósav és kálium-permanganát reakciójával!
Klórgáz előállításához nem használhatunk Kipp-készüléket, mert a kálium-permanganát apró kristályai leszóródnának a készülék középső üveggömbjében lévő tálcáról. Az alsó részbe szóródva a gázfejlődés akkor is folytatódna, ha a gázcsapot tartósan zárva tartanánk. A mérgező klórgáz végül a felső gömbben lévő folyadékon át távozna a készülékből, és elárasztaná a laboratóriumot. A klórgázt előállíthatjuk gázfejlesztő készülékben.
A tölcsérből a csap megnyitásával engedjük a sósavat a lombik alján lévő kálium-permanganátra! A reakció során fejlődő klórgáz a lombik nyitott oldalcsövén távozik. Ez a gázfejlesztő hidrogéngáz előállítására is alkalmas.
Vezessük a klórgázt gázfelfogó hengerbe! A hengerből a klór távozását azzal akadályozhatjuk meg, hogy üveglapot borítunk a nyílására. Egy másik üveghengert - a korábbiakban megismert módon - töltsünk meg hidrogéngázzal, és ezt is zárjuk le üveglappal!
A hidrogént és a klórt tartalmazó hengereket - szájukkal egymás felé fordítva - helyezzük egymásra, húzzuk ki a két üveglapot, és hagyjuk, hogy a két gáz összekeveredjen! A felső hengert óvatosan emeljük meg, közben közelítsünk égő gyújtópálcával a réshez!
Erős robbanás figyelhető meg, amelynek során a hidrogén reakcióba lép a klórral:
hidrogén + klór ----> hidrogén-klorid-gáz.