Olyan tulajdonság, amely nem kötődik az anyag kémiai átalakulásához.

A belső súrlódás (viszkozitás) a folyadékoknak az a tulajdonsága, hogy a különböző sebességgel mozgó részecskék között súrlódási erők ébrednek. A különböző sebességgel mozgó folyadékrétegek között a belső súrlódás következtében csúsztatófeszültség ébred, mely kiszámítható. Minden folyadéknak és gáznak van meghatározható viszkozitása, kivéve az ideális gázoknak illetve folyadékoknak, melyeknek belső súrlódása zérus.

Szűkebb értelemben oxigénnel való egyesülés, tágabb értelemben elektronleadással járó folyamat.

Kémiai reakció, amely során egy anyag két (vagy több) anyaggá alakul át.

Az anyagot felépítő részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatások energiájának az összege.

A víz elektrolízisének bemutatására szolgáló eszköz. A keletkező gázokat elkülönítve lehet felfogni, és azok térfogata leolvasható.

Képlete: H₂O (dihidrogén-monoxid). Az élet egyik feltétele. A laboratóriumban, a háztartásban és a vegyiparban oldószerként és reagensként is fontos anyag. A természetben nem tiszta vízként fordul elő (édesvíz, sósvíz). A Föld felszínének 71%-át víz borítja. Sok fizikai és kémiai jellemző számszerű megadásához viszonyítási alap (hőmérséklet, pH stb.).

Vegyjele: H. A legkisebb rendszámú elem. Gáz-halmazállapotú. Reakcióképes, redukáló hatású anyag. A világegyetem leggyakoribb eleme. A Földön főként víz és szerves vegyületek formájában fordul elő. Ipari szintézisek (pl. ammónia) fontos alapanyaga.

A kémiában a folyamatok energiaviszonyait (energiaváltozást) szemléltető ábra. Az atomok és molekulák elektronszerkezete is bemutatható az energiájukkal arányos lépcsőzetes ábrán.

Az anyagot felépítő részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatások energiájának az összege.

A klór szúrós szagú gáz. Igen mérgező, mivel vízzel könnyen reagál. Nedves felszínre kerülve (nedves bőr, nyálkahártya) rögtön roncsoló hatású sóssavvá alakul. A hipót savval keverve mérgező klórgáz keletkezik, amely súlyos légúti szövődményeket okozhat. A klórdurranógáz hidrogén- és klórgázból álló keverék.

Hidrogéngáz és klórgáz 1:1 térfogatarányú elegye. Hő, erős fény hatására robban.

Képlete: HCl. Színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz. Vízben rendkívül jól oldódik. Vizes oldata a sósav.

Gázfejlesztésre használt laboratóriumi üvegeszköz.

Adott kémiai reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségű és minőségű anyagok átalakulását kísérő hőváltozás. Jele: Δ_rH, mértékegysége: kJ/mol.

Képlete: CO₂. Színtelen, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A szén és a széntartalmú anyagok tökéletes égésekor (tüzelés, kilégzés, erjedés) keletkezik. Vízben oldva szénsavat képez (üdítőital, szódavíz). A fotoszintézis egyik alapanyaga. Előfordul természetes gázforrásban is. Az üvegházhatás egyik okozója.

Képlete: MgO. Fehér, laza por. Tűzálló anyagok gyártására, használják. Köznapi nevén magnézia.

Az égetett mész előállítására szolgáló ipari művelet. Reakcióegyenlete: CaCO₃=CaO+CO₂

Kémiai reakció, amelyben egy anyag gyorsan reagál oxigénnel hő és fény keletkezésével.

Hidrogénfejlesztő készülékből nyert gáz oxigénmentességének ellenőrzésére szolgáló laboratóriumi eljárás.