Kísérlet leírása
Táramérleggel való méréskor a mérleg egyensúlyi helyzetét a lengések alapján kell megállapítani. A mutató a kis csillapodás miatt csak hosszú idő után áll meg a skála valamely pontján.
A terhelt és a terheletlen mérleg egyensúlyi helyzetei a skála más-más helyeire esnek. Ezért ismerni kell, hogy egy skálarész (skr) milyen tömegmennyiségnek felel meg. Ezt az adatot a mérleg érzékenységével fejezzük ki.
Kísérlet menete
1. A nyugalmi helyzet megállapítása
A mérleg mindkét serpenyőjébe 100 gramm tömegű súlyt teszünk. A mérlegkart az arretálás megszüntetésével lengésbe hozzuk. Amikor a mutató kitérései már a két szélső skálabeosztás között vannak, leolvassuk a mutató kitéréseinek szélső helyzeteit. Mindig páratlan számú lengést veszünk figyelembe. A leolvasott kitéréseket táblázatba írjuk.
A mérés befejezése után kiszámítjuk a bal oldali lengések középértékét, majd a jobb oldaliakét. A kettőnek a középértéke megadja a mérleg egyensúlyi helyzetét (E1).
2. Az érzékenység meghatározása
A mérleg egyik serpenyőjébe, a 100 gramm mellé, tegyünk még 10 centigramm tömegű túlsúlyt is. Ennek hatására az egyensúlyi helyzet megváltozik. Az új nyugalmi helyzetet (E2) az előbbi módon a lengések alapján határozzuk meg.
3. A mérési eredmények értékelése
Az E1-E2 egyensúlyi helyzet eltolódás megadja, hogy 10 centigramm tömegű túlsúly hány skálarésznek felel meg.
