Figyeld meg a magnéziumszalag égését! Szórj tiszta magnéziumport egy kémcsőben lévő brómos vízbe! (Ha van az iskolában elszívófülke, akkor a tiszta bróm és a magnézium heves reakcióját is megfigyelheted.) Rázd össze és várd meg, amíg a magnéziumpor maradéka leülepszik!

A magnézium oxigénnel és brómmal is reakcióba lép, egyesül velük.

Az egyesülési reakció közben a kis elektronegativitású magnézium két vegyértékelektronját az oxigén-, illetve a brómatomoknak adja át. A folyamatban közös szerkezeti változás, hogy a magnéziumatomokról elektronok szakadnak le, a molekulák kovalens kötéseinek felszakadásával képződő nemfématomok pedig elektront vesznek fel.

Oxidációnaknevezzükazelektronleadást,redukciónakazelektronfelvételt.

A fentiekből következően az oxidáció és a redukcióelválaszthatatlanegymástól, hiszen közönséges körülmények között az elektronok teljesen szabad állapotban nem létezhetnek. Miközben az egyik anyag (pl. a magnézium) oxidálódik, egy másik anyag (pl. az oxigén vagy a bróm) redukálódik.

Egyredoxireakcióbanegyidejűlegleadottésfelvettelektronokszámamegegyezik.

Ha a folyamatot a magnézium szempontjából vizsgáljuk, akkor a magnézium képes az oxigénnek, illetve a brómnak elektront átadni, vagyis redukálni ezeket az elemeket. Az oxidálódó magnéziumredukálószerként viselkedik a reakciópartnerével szemben. Az oxigén, illetve a bróm szempontjából vizsgálva a helyzet fordított: a redukálódó elemek oxidálószerként viselkednek a magnéziummal szemben.

Az oxidálódó anyag redukálja reakciópartnerét, vagyis redukálószerként viselkedik. A redukálódó anyag oxidálószerként viselkedik a reakciópartnerével szemben.