Ólom(II)-nitrát- és nátrium-klorid-oldat összeöntésével válasszunk le csapadékot, szűrjük le, mossuk desztillált vízzel, majd a csapadékot szórjuk főzőpohárban lévő desztillált vízbe. Kevergetéssel meggyőződhetünk, hogy a csapadék nem oldódik fel. Ezután ismét szűrjük le a csapadékot, a szűrletet (a leszűrt "vizet") osszuk két részre. Adagoljunk az egyik részlethez ezüst-nitrát-, a másikhoz nátrium-szulfid-oldatot (vagy kén-hidrogénes vizet). Figyeljük meg és értelmezzük a változásokat!

A vízben látszólag "oldhatatlan" vegyületeknek is van csekély mértékű oldhatóságuk. Például az ólom-klorid csapadék fölött olyan egyensúlyi rendszer alakul ki, amelyben - nagyon kis koncentrációban - jelen vannak ólom(II)- és kloridionok.

Ezeket az ólom-kloridnál is rosszabbul oldódó csapadékok (AgCl, PbS) leválasztásával mutathatjuk ki.

Öntsünk egy kémcsőben lévő réz-szulfát-oldathoz nátrium-hidroxid-oldatot. Figyeljük meg a változást, majd csepegtessünk kénsavoldatot a rendszerhez. A változás megfigyelése után ismét adjunk nátrium-hidroxid-oldatot a rendszerhez. Ha a réz(II)-hidroxid csapadék képződését írjuk le, akkor a gyakorlatilag egyirányú reakció miatt a
ionegyenletet írhatjuk fel. Az egyenlőségjel alkalmazása jogos, hiszen 0,1-1,0 mol/dm³ körüli koncentrációjú oldatok összeöntésekor az oldatban maradó réz(II)- és hidroxidionok koncentrációja elhanyagolható. Ha a csapadék oldódásának egyensúlyviszonyaival foglalkozunk, akkor kettős nyilat teszünk az egyenlet két oldala közé:

A kénsav adagolásával az oldatot közömbösítjük (a kénsav hidrogénionjai a hidroxidionokkal vízzé alakulnak). Az egyensúly reagensei közül a hidroxidionok koncentrációja csökken, tehát az egyensúly a visszaalakulás (azaz az alsó nyíl) irányába tolódik el, a csapadék feloldódik:

Újabb nátrium-hidroxid adagolásával az egyensúly ismét a csapadékképződés irányába tolható.

A kémiai oldódás a csapadék képződéssel ellentétes irányú folyamat, amelynek során a szilárd anyag oldatba kerülését valamilyen kémiai átalakulás idézi elő.
Kémiai oldódásnak (és egyben gázfejlődési reakciónak is) tekinthető például a mészkő általános iskolában megismert savas oldása.
A fo lyamat ionegyenletében a vízben oldhatatlan mészkövet nem tüntethetjük fel ionosan.