A kísérlet leírása:

John Tyndall (1820-1893) írta le, hogy a kolloid oldatok oldalról megvilágítva fényszóródást, opalizálást mutatnak. A mosószeres víz, a tej hígítva, a búzasör, a szappan- vagy a fogkrém oldata ugyanezt a tulajdonságot mutatja.
Folyadékok Tyndall-effektusa:
A kolloidméretű részecskéken (1-500 nm) a folyadékokban a fény szóródik. A részecske halmazállapota szerint lehet szilárd, akkor szuszpenzióról, lehet folyadék, akkor emulzióról és lehet gáz, akkor habról beszélünk. A szuszpenziók és a kolloidok, a kolloidok és a valódi oldatok között folyamatos átmenet van.

Tyndall-effektus - A kísérlet menete

• Spricceljünk szájvizet egy pohár vízbe és tartsuk fényfelé!

• Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy most a fény csak egy oldalról érkezzen. Diavetítő fényéből egy réssel keskenyebb nyalábot válasszunk le, és világítsuk át az oldatot. Az áteső fényt fogjuk fel egy fehér papírból készült ernyőn.
• Üvegkádba öntsünk kb. 10 %-os nátrium-tioszulfát-oldatot. Kis rész-letekben öntsünk hozzá kevés 1 mol/dm³ koncentrációjú sósavoldatot.
• Alkoholos kénoldatot készítsünk kémcsőben. Öntsük az oldatot na-gyobb főzőpohárban lévő vízbe.

• Lézer pontmutató fényével világítsunk át réz-szulfát- és vas(III)-hidroxid-oldatot.

Biztonsági információk:

A diavetítő elektromos, sokszor forró berendezés. Ügyeljünk, hogy folyadék ne érje!

Feltételek:

Szükséges anyagok és eszközök: főzőpohár, szájvíz, diavetítő, nátrium-tioszulfát-oldat, sósavoldat, etil-alkohol, kén, réz-szulfát- és vas(III)-hidroxid-oldat

• A felvételen jól megfigyelhető, hogy a poháron átnézve a kép vöröses színű.
• Az oldat először opálos, majd fokozatosan átlátszatlan lesz.
• A kén a vízben rosszul oldódik, így az oldószercsere kén szuszpenzióhoz vezet. Ha a részecskék koncentrációja, vagy az átvilágított oldat vastagsága megnő, akkor az ernyőn felfogott vörös fénykör elsötétül.
• A Fe(OH)₃ kocsonyás csapadékot alkot és ebben a lézer útja jól megfigyelhető, a CuSO₄ valódi oldat és abban nem látható a fénysugár.