Minden anyag igen apró, szemmel, sőt mikroszkóppal sem látható részecskékből áll. Hogy ezeknek a részecskéknek a száma milyen nagy, azt a következő példával tehetjük szemléletessé: a borostyán szemmel is jól látható légzárványokat tartalmaz. Ezek a légbuborékok – közülük még a legapróbb is – 40000-szer több levegőrészecskét tartalmaz, mint a Föld ma élő lakosainak száma.
Amikor az anyagok halmazállapotáról beszélünk, arra gondolunk, hogy minden anyagot a pici részecskék sokasága, azaz halmaza alkotja. Ezek elrendeződése különbözik légnemű, cseppfolyós, illetve szilárd állapotban.
A gáz halmazállapotú anyagokban az apró részecskék egymástól viszonylag távol és állandó gyors mozgásban vannak. A részecskék nagy távolsága teszi lehetővé a gázok összenyomhatóságát, gyors mozgásuk miatt pedig teljesen kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A gázoknak tehát sem a térfogata, sem az alakja nem állandó.
A folyékony anyagokrészecskéi közel vannak egymáshoz, és jelentős mértékben hatnak is egymásra. Az egymással érintkező részecskék miatt a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok. A részecskék azonban elgördülhetnek egymáson, így felveszik a tartóedény alakját. A folyadékoknak tehát a térfogata állandó, alakjuk viszont nem.
A szilárd, ún. kristályos anyagokban a részecskékszabályos rendben sorakoznak egy képzeletbeli térháló pontjain. Ezt a rendet a közöttük működő erős kölcsönhatások tartják fenn. A részecskék helyhezkötöttségük miatt csupán rezgőmozgást végeznek. A kristályos anyagok térfogata és alakja is állandó.
Vannak olyan kémiailag tiszta, szilárd anyagok, amelyek melegítéskor fokozatosan lágyulnak meg, ezeket amorf anyagoknak nevezzük.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
