Tapasztaltuk, hogy a víz és a benzin nem elegyedik egymással, tehát vannak egymással nem elegyedő folyadékok. Olyan szilárd anyaggal is találkoztunk, amelyik nem oldódott valamelyik oldószerben. A gázok sem oldódnak korlátlanul az oldószerekben, s ha az oldhatóságukat meghaladó mennyiségű gázt juttatunk a folyadékba, akkor az buborékok formájában marad benne, és így kétfázisú rendszert képez a folyadékkal.
Az ilyen, legalább kétfázisú - így természetesen heterogén - rendszereket összefoglaló néven diszperz rendszereknek nevezzük. Ezeket aszerint is megkülönböztetjük, hogy milyen halmazállapotú fázisokból állnak, illetve melyik fázis tartja szétoszlatott állapotban a másikat.
A diszperz rendszerekre is használhatjuk az összetétel százalékban történő megadását. Sok élelmiszer dobozán feltüntetik például az anyag zsírtartalmát, szárazanyagtartalmát.

A majonéz készítésekor olajat és tojássárgáját turmixolnak össze. Átlátszatlan anyag keletkezik. A tej is átlátszatlan, mert a vizes oldatban apró zsírcseppek vannak szétoszlatva. Ezek nem engedik át a fény sugarait. Az ilyen, egymással nem elegyedő folyadékcseppekből álló rendszert emulziónak nevezzük. A csalánkiütés hűsítésére használt ecsetelőszer készítésekor a gyógyszerész a hűsítő folyadékban fehér szilárd anyagot (cink-oxidot) oszlat szét. Az így képződött szuszpenziót kenjük fel a bőrünkre.

Tejszínhab készítésekor a habszifonba tejszínt töltünk, majd ehhez patronból gázt engedünk. A gáz (a neve dinitrogén-monoxid) a tejszínnel összerázva habot képez. A légkörben viszont gázban képződnek apró folyadékcseppek, amikor a felhők jönnek létre. Az ilyen rendszert ködnek nevezzük.

Dohányzás, illetve szénnel, olajjal vagy fával történő tüzelés során az el nem égett apró, szilárd szemcsék a levegőbe kerülve füstöt képeznek, és ezáltal szennyezik a tiszta gázelegyet.