Sok esetben fontos tudni, hogy az oldatok és elegyek milyen arányban tartalmazzák az egyes komponenseket. Az oldatok, elegyekösszetételét megadhatjuk százalékban.
A százalék számértéke azt jelenti, hogy az egész rendszer 100 egységnyi mennyiségében hány egységnyi az adott komponens mennyisége. Az oldott anyag és az oldat tömegének viszonyát kifejezhetjük tömegszázalékkal. Például az 5,00 tömeg %-os oldat 100 g-jában 5,00 g oldott anyag van. A százalék számértékének ismeretében – mivel arányt fejez ki – bármilyen mennyiségű, tehát 100 g-nál kevesebb és jóval több oldatra is kiszámíthatjuk az egyes összetevők tömegét.

Az egész oldat tömege és a benne oldott anyag tömege között egyenes arányosságáll fenn, vagyis ahányszor több oldatot veszünk, annyiszor több benne az oldott anyag is. Például a konyhasót 10 tömeg %-ban tartalmazó oldatokról elmondhatjuk a következőket:

Az oldott anyag és az oldat tömege között fennálló egyenes arányosság azt jelenti, hogy ahányszorosára növeljük az oldat tömegét, annyiszorosára nő az oldott anyag tömege is.

Vizsgáljuk meg a 10, 20 és 23 tömegszázalékos oldatok összetételét! Osszuk el minden esetben az oldott anyag és az oldat összetartozó tömegeit!

Az eredmény a 10 tömeg %-os oldatnál:

10 g / 100 g = 20 g / 200 g = 5 g / 50 g = 3,28 g / 32,8 g = 42,9 kg / 429 kg = 0,1

a 20 tömeg %-os oldat esetében:

20 g / 100 g = 40 g / 200 g = 2 g / 10 g = 50 g / 250 g = 80 mg / 400 mg = 0,2

a 23 tömeg %-os oldatnál pedig:

23 g / 100 g = 13,2 g / 57,4 g = 57,5 g / 250 g = 10 g / 43,5 g = 6,44 kg / 28 kg = 0,23

Ezek szerint az oldott anyag és az oldat tömegének hányadosa ugyanolyan összetételű oldat esetében állandó, a hányados számértéke pedig a százalék mérőszámának századrészével egyezik meg. Ezt a törtet, ami az oldott anyag és az oldat tömegének hányadosából adódik, tömegtörtnek nevezzük. Ahogy a tömeget m-mel jelöljük, úgy a tömegtörtre a w-t vezették be. A fentieket figyelembe véve az összefüggést általánosan is megfogalmazhatjuk:

w = m (oldott anyag) / m (oldat)