A keverékek kémiailag nem egységes, többféle anyagból állnak. Az anyagok egymástól fizikai módszerekkel szétválaszthatók. A keveréket alkotó anyagok megtartják eredeti fizikai és kémiai tulajdonságaikat.

Anyagkeverékek összetevőinek eltérő forráspont értéke alapján történő szétválasztására szolgáló eljárás.

Az anyag egyik halmazállapota, amelyet makroszkopikusan állandó alak és viszonylag állandó térfogat jellemez.

Olyan szilárd anyag, amelynek a részecskéi nem képeznek szabályos rácsot. Ezért nincs határozott olvadáspontja, melegítés hatására folyamatosan lágyul meg.

Anyagi halmaz, amely kitölti a rendelkezésére álló teret a halmazt alkotó részecskéinek, a molekuláinak állandó rendezetlen hőmozgásával. Nincs önálló alakjuk és térfogatuk Az ideális gázoknál a részecskék között nincs kölcsönhatás. A gyakorlatban a reális gázok molekulái között másodrendű kötések vannak. A gázok szerkezete rendezetlen. A kölcsönhatás erőssége az anyagi halmazok közül a gázoknál a legkisebb. A gázok tulajdonságait az állapothatározók (a nyomás, a térfogat és a hőmérséklet) befolyásolják.

Az anyag önállóan létező kis egysége, amely az adott körülmények között a legkisebb, nem bontható. Kémiai szempontból ilyen az atom, a molekula, az ion stb. Az elemi részecskék a proton, a neutron, az elektron.

Az a hőmérséklet, amelyen a folyadék teljes térfogatában megindul a gőzbuborékok képződése. A folyadék és a gőze egyensúlyban van.

Az oldatokban az oldott anyagot szétoszlatott (diszpergált) állapotban tartó komponens.

Olyan többkomponensű, homogén rendszer, amelyben az egyik komponens (oldószer) szétoszlatott (diszpergált) állapotban tartja a másik komponenst (oldott anyagot) vagy komponenseket.

Az oldott anyag és az oldat tömegének hányadosa. Százalékban is kifejezhető (tömegszázalék). Jele: w, mértékegysége nincs.

Olyan pipetta, amely középen kiszélesedik. Meghatározott térfogatú folyadék mérésére szolgál. Egy- és kétjelű változata ismert.

A folyadékok gyors térfogatmérésére szolgáló, bemérésre hitelesített, laboratóriumi üvegeszköz. Kevésbé pontos mérést tesz lehetővé.

Folyadékok térfogatmérésére szolgáló laboratóriumi üvegeszköz. Aránylag pontos (akár 0,01 cm³ pontosságú) mérést tesz lehetővé. Két típusa ismert, a hasas és az osztott pipetta.

Ha a folyadékok felszínét egy üveghengerben figyeljük meg, akkor tapasztalhatjuk, hogy az nem síkalakú. A folyadékok felszínét nevezzük meniszkusznak. A nedvesítő folyadékoknál a meniszkusz homorú, míg a nem nedvesítőknél domború. A különböző folyadékok térfogatát mérőhengerrel tudjuk megmérni. A meniszkusz alakja miatt nem mindegy, hogy melyik részét tekintjük a folyadék szintjének. A színtelen és színes folyadékok leolvasása sem azonos módon történik. Nedvesítő, színtelen folyadékok esetében a meniszkusz alsó szintjét, míg színes folyadékoknál a felső szintjét vesszük figyelembe. Domború meniszkusznál a felszín teteje a mérvadó. A leolvasásnál fontos, hogy elkerüljük az ún. parallaxis hibát. Ez a leolvasási hiba akkor áll elő, ha a szemünk nincs egy szintben a felszínnel.

A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, az SI rövidítés a francia nevének kezdőbetűiből származik (Système International d’Unités). Mértékegységeit 1960-ban fogadták el. Ezek közé tartoznak a méter, a kilogramm, a másodperc, az amper, a kelvin, a mól és a kandela. A tömeg mértékegysége, a kilogramm ezek közül az egyetlen, amely még mindig egy etalonon és nem egy fizikai állandón alapszik.

A tömeg a testek, az anyagrendszerek tulajdonsága, amely a benne lévő anyag és energia mennyiségét méri. Mértékegysége a kilogramm és ennek jele kg. A kilogramm az egyetlen nemzetközi alapegység, amelyet még mindig egy Franciaországban őrzött úgynevezett etalonnal hitelesítenek. Egy kilogramm annak a testnek a tömege, ami ezzel az ott őrzött platina-iridium hengerrel egyforma tömegű.

Bordázott belső falú tölcsér. A bordázat bizonyos alkalmazásoknál a szűrés megkönnyítésére szolgál.

A szűrés a kémia anyagok tisztításának, illetve elválasztásának egy módszere. Típusai: mechanikai és kémiai szűrő. Például mechanikai szűrőt alkalmazunk, ha egy vízben rosszul és egy vízben jól oldódó anyagot akarunk elválasztani. A vízben feloldjuk a keveréküket, majd azt szűrjük. A rosszul oldódó anyag nagy szemcséi a szűrőn maradnak, viszont a jól oldódó anyag szemcséi átjutnak a szűrő pórusain. A kémiai szűrők hasonlóan épülnek fel, mint a mechanikai szűrők, de olyan anyaggal vannak bevonva, amelyek megkötik a nem kívánatos szűrendő anyagot.

Két vagy több folyadékfázis elválasztására szolgáló, csappal ellátott egyszerű laboratóriumi üvegeszköz.

Az extrakció egy olyan szétválasztási művelet, melynek során egy keverék összetevőit különítik el. Maga az eljárás a megoszláson alapul, vagyis azon, hogy az elválasztandó anyagok oldhatósága különbözik eltérő polaritású, egymással nem elegyedő oldószerekben. Ezt az eljárást a vegyiparban alkalmazzák értékes hasznos komponensek elkülönítésére.

Heterogén rendszer szétválasztására szolgáló eljárás, amikor a kiülepedett, nagyobb sűrűségű (általában szilárd) anyagról leöntjük a kisebb sűrűségű folyadékfázist (pl. oldószert).

A diffúzió során a részecskék önként történő elkeveredésének a sebessége. Mértékegysége: m/s. Értéke a folyadékokban kisebb, a gázokban nagyobb, függ a hőmérséklettől.

A telített oldat összetétele. Leggyakrabban az egységnyi tömegű oldószerben lévő oldott anyag tömegével adják meg pl. g (oldott anyag)/ 100 g (oldószer) egységekben. Függ az oldott anyag minőségétől, az oldószertől, gázok esetén a nyomástól és a hőmérséklettől.

Olyan oldat, amelyik töményebb, mint az adott hőmérsékleten telített oldat. Nem stabil állapot, és a túltelített oldatból kristályok válhatnak ki mindaddig, amíg az oldat a telítettségi állapotra hígul.

Olyan, legalább kétkomponensű rendszer, amelyben az egyik komponens (diszpergáló közeg) részecskékre osztott állapotban tartja a másik komponenst (diszpergált anyagot).

Olyan kolloid rendszer, amelyben folyékony anyag gáz-halmazállapotú anyagban van diszpergálva.

Diszperz rendszer, amelyben a diszperziós közeg folyadék, benne szilárd részecskék vannak szétoszlatva. Például a folyékony súrolószerek, a festékek.

Kolloid rendszer, amelyben folyékony vagy szilárd közegben gáz van eloszlatva (gázbuborékok). Példa: szappanhab, tojáshab, poliuretán-hab.