Az anyagok különböző sajátosságai

Az anyagi jellemzők egy részét érzékszerveinkkel (pl. a szemünkkel, kezünkkel) észleljük, mások (pl. az olvadáspont, a sűrűség) meghatározásához valamilyen mérőeszközt kell használni. A tulajdonságok összefüggnek az anyag szerkezetével, sőt egy általunk soha nem látott anyag valamelyik tulajdonságát meg lehet jósolni az azt alkotó részecskék szerkezetének ismeretében.

Ha az anyag belső szerkezete maradandóan megváltozik (pl. a cukor karamellizálódása), akkor a tulajdonságai (színe, szaga) is megváltoznak.

A fizikai változás

Azokat a változásokat, amelyek az adott anyag szerkezetének alapvető átalakulása nélkül mennek végbe, fizikai változásnak nevezzük.

Néhány fizikai változás

Fizikai változások közé sorolhatjuk például a különböző halmazállapot-változásokat, az oldódások többségét.

Ez alól is van kivétel. A szódavíz készítésekor például a szén-dioxid nemcsak fizikailag oldódik, hanem a vízzel reakcióba lépve új anyaggá alakul.

A fizikai tulajdonság

Minden olyan tulajdonságot, amelyik nem kötődik az anyag kémiai átalakulásához, azaz mélyreható szerkezeti változásához, fizikai sajátságnak nevezünk.

Fizikai tulajdonság a szín, a halmazállapot, a keménység. Egy adott anyagra jellemző fizikai adat annak olvadás- és forráspontja, illetve sűrűsége is.

A viszkozitás

A folyadékok egyik fizikai jellemzője a belső súrlódás, a viszkozitás is. Ezt – a köznapi nyelv szóhasználata miatt – gyakran tévesztik össze a sűrűséggel. Nagy belső súrlódású, azaz viszkózus az az anyag, amelyik sűrűn folyik. Az étolaj például nagy viszkozitású folyadék szemben a vízzel, amelyik hígan folyó. A nagy viszkozitású étolaj sűrűsége viszont kisebb a vízénél, tehát a sűrűségnek és a sűrűn folyósságnak nem sok köze van egymáshoz. A nagy viszkozitás azzal magyarázható, hogy az anyagot alkotó apró részecskék mozgásuk közben akadályozzák egymást, nehezen gördülhetnek el egymáson. A viszkozitásból következtetni tudunk a részecskék alakjára, a köztük működő kölcsönhatás mértékére.

A fizikai változások jellemzése

Fizikai változás során:
– az anyag szerkezetében nincs mélyreható változás (megváltozhat a részecskék távolsága, kölcsönhatása, de a részecskék belső szerkezete változatlan),
– nem változik meg az anyagi minőség (ugyanazok a kémiailag tiszta anyagok alkotják továbbra is a vizsgált anyagi halmazt),
– egyik-másik fizikai sajátság megváltozik.