A homogén keverékek belsejében még nagyító, sőt mikroszkóp alatt sem figyelhetünk meg semmiféle fázishatárt. Ilyen keverékeket előállíthatunk úgy, hogy valamilyen folyadékban oldunk egy vagy több anyagot.

Például:

- szódavíz készítésekor a patron szén-dioxid-tartalma oldódik a vízben;
- a levegő is oldódik a vízben. Ez a folyamat a természetben a vizek és a levegő folyamatos érintkezésével valósul meg, amit például a szél – hullámok keltésével – jelentős mértékben elősegíthet. Így kerül a levegő oldódásával a vízbe a vízi élőlények légzéséhez nélkülözhetetlen oxigén;
- vízben, illetve különböző anyagok vizes oldatában oldjuk a konyhasót, amikor tésztát főzünk, illetve ételeinket ízesítjük;
- vizes oldatban oldjuk a cukrot, amikor a teát édesítjük;
- a leromlott egészségű, beteg gyermekeknek régen csukamájolajat adtak, mert az abban oldott vitaminok segítik a szervezet regenerálódását: a csukamájolaj a vitaminok olajos (és nem vizes) oldata.

Az említett példákban a folyadék (víz vagy olaj) magába fogadta és olyan apró részecskékre oszlatta szét (azaz diszpergálta) a másik anyagot, hogy az már sem szabad szemmel, sem nagyítóval nem látható. Az ilyen rendszert oldatnak nevezzük. Ebben az egyik komponens általában folyadék, ez az oldószer. A másik (illetve a többi) anyagot, amely (amelyek) a folyadékban apró részecskékre oszlatott állapotban van(nak), oldott anyag(ok)nak nevezzük.

Az oldat több komponensű, homogén rendszer. Ebben az egyik komponens az oldószer, amely szétoszlatott (diszpergált) állapotban tartja a másik (a többi) komponenst. Az oldószer által szétoszlatott anyagot (illetve anyagokat) oldott anyagnak nevezzük.

A továbbiakban vizsgáljuk meg, mit tapasztalunk a gázok összekeverésekor!

Figyeld meg tanárod következő kísérletét! Két kémcsövet, amelyek közül az egyik levegőt, a másik brómgőzt tartalmaz, kössünk össze vagy helyezzünk üveglapot közéjük. Összenyitjuk a két gázteret a csap megnyitásával vagy az üveglap elhúzásával.

Ha két gázt keverünk össze, azt tapasztaljuk, hogy a gázok igen rövid idő alatt teljesen elkeverednek egymással.

A korábbi vizsgálataink során azt is tapasztaltuk, hogy a folyadékok között is léteznek olyanok, amelyek bármilyen arányban összekeverhetők úgy, hogy egyfázisú rendszert kapjunk.

Sem az egymással bármilyen arányban összekeverhető folyadékoknál, sem a gázok összekeveredésekor nem lehet megmondani, hogy melyik anyag oszlatja szét a másikat, így ilyenkor inkább elegyről beszélünk. Ekkor oldószer és oldott anyag helyett az elegy egyik, másik, stb. komponenséről szoktunk beszélni.

Az elegy olyan több komponensű, homogén rendszer, amelyben a komponensek egyenletesen elkeveredtek egymással. Az elegyek esetén nem dönthető el, melyik komponens az oldószer és melyik az oldott anyag.

Gázok elegyedésének vizsgálata