Egy adott vegyület az alkotó elemeket csak egy meghatározott tömegarányban tartalmazza. Ezt fejezi ki a tapasztalati képlet.

A reakcióban részt vevő kiindulási anyagok tömegének összege megegyezik a termékek tömegének összegével.

Kémiailag tiszta anyag, amely megfelelő kémiai módszerekkel egyszerűbb anyagokra tovább bontható. Két vagy több kémiai elem meghatározott arányban alkotja.

Olyan atomok csoportja, melyeknek közös jellemzőjük, hogy atommagjuk azonos számú protonból épül fel, azaz rendszámuk azonos. A kémiai elemek semlegessége miatt az elektronszámuk megegyezik a protonszámmal. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint helyezkednek el. Az elemek fizikai, kémiai sajátságaira a periódusos rendszer elfoglalt helyükből következtethetünk.

A vegyjel az elemek rövid kémiai jele, amely jelöli magát az elemet (annak anyagi minőségét), és jelöl egy atomot is. A vegyjelek általában görög vagy latin nevek rövidítése.

Az atommag körül az elektronok elhelyezkedésére adott elképzelés.

Olyan hidrogénatom, amelynek a magjában a proton mellett két neutron is van. A természetben a hidrogénatomoknak kb. 10^-10 %-a trícium. Légköri gázok és kozmikus sugárzás kölcsönhatásából keletkezik. Radioaktív anyag.

Olyan elem, amelynek atommagja nem stabilis, és kisebb részecskék kibocsátásával (radioaktív sugárzás), más elem atommagjává alakul. A radioaktív anyagok egy-egy elem izotópjai.

Egy darab atom tömege. Például a hidrogénatom tömege 10^-27 kg nagyságrendű.

Relatív atomtömeg. Jele: Ar. Egy természetben előforduló elem átlagtömeg per atom értékének aránya a szén-12 atom 1/12–ének tömegéhez.

Az anyagmennyiség mértékegysége. Neve mól és jele mol.

Az anyag részecsketermészetét és a részecskék megszámlálhatóságát kifejező alapmennyiség. Jele: n, mértékegysége: mól (ennek jele: mol)

Egy mól atom tömege. Jele M, mértékegysége: g/mol. Az anyag tömegének és anyagmennyiségének a hányadosa. Mérőszáma megegyezik a relatív atomtömegével.

Két vagy több atomból kémiai kötéssel képződő részecske.

Azt mutatja meg, hogy az adott molekula hányszor nagyobb tömegű a ¹²C izotóp tömegének 1/12 részénél. Jele M_r, mértékegysége nincs. Értéke a relatív atomtömegekből számítható ki.

Olyan molekula, amely azonos atomokból áll (pl. O₂, P₄).

Olyan elem, amely vegyületeiben többféle vegyértékkel szerepelhet. A képletekben a vegyértéket római számmal jelölhetik. Pl. vas(II), vas(III), Cr(III), Cr(VI).

Azon elektronhéjak, amelyek részt vehetnek kémiai kötések kialakításában. A főcsoportbeli elemek esetén az atom legkülső elektronhéja.

A kémiai reakció során a kiindulási anyagokban és a termékekben az azonos atomok száma megegyezik. Ezt fejezi ki a sztöchiometriai egyenlet.

Az az elektród, amelyen az elektrokémiai folyamat során redukció lejátszódik le.