A keverékek többkomponensű, egy-vagy több fázisú diszperz rendszerek. Többkomponensűek, mert két vagy több különböző anyag (elem, illetve vegyület) alkotja mindegyik keveréket. Ha semmilyen határfelületet nem figyelhetünk meg, azaz egynemű (homogén) rendszerről van szó, akkor egyfázisú rendszerről beszélünk. Ekkor a komponensek molekulái képesek egymás közé diffundálni, illetve egymással kölcsönhatásba lépve egymással teljesen elkeveredni. Ha eldönthető, hogy melyik komponens oszlatja részecskéire a másik anyagot, akkor a szétoszlatót diszpergáló közegnek, a szétoszlatott anyagot diszpergált anyagnak nevezzük. A többfázisú rendszerben szabad szemmel vagy mikroszkóppal határfelületeket figyelhetünk meg.
Különleges esetet képeznek azok a két- vagy többkomponensű keverékek, amelyekben nem különíthetők el fázishatárok. Ezekben az egyes komponensek részecskéi (molekulái, ionjai, atomjai) teljesen elkeverednek egymással. Az ilyen rendszereket elegynek, illetve oldatnak nevezzük.
Azoldatokés elegyek többkomponensű,egyfázisú, diszperz rendszerek.
A gáz- és folyadék elegyek, valamint az oldatok összetételét megadhatjuk tömeg-, és anyagmennyiség-százalékban, illetve -törtben. A gáz- és folyadék elegyek esetében a térfogatszázalékot is használjuk.
Az elegy és az oldat összetételét koncentrációval is kifejezhetjük:
ahol cB a "B" anyag koncentrációja, nB a "B" anyag anyagmennyisége V térfogatú oldatban vagy elegyben, leggyakrabban használt mértékegysége: mol/dm3. A tömegkoncentráció az oldott anyag tömege és az oldat térfogata közti összefüggést adja meg, leggyakrabban használt mértékegysége: g/dm3.