Keverjünk össze porcelántálban alumíniumport és jódot, majd az így kapott keveréket szórjuk kerámialapra, és helyezzük elszívófülkébe. Cseppentsünk rá vizet. Figyeljük meg a változásokat!
Az alumínium és a jód reakciója energia felszabadulással jár. Az alumínium és a jód egyesülésekor felszabaduló hő egy része a feleslegben lévő jód szublimációját idézi elő, ezért szállnak fel a keverékből lila színű jódgőzök.

A reakciók, azaz az anyagok átalakulása során megváltozik a rendszer energiája. Az exoterm kémiai reakcióban, illetve fizikai folyamatokban a rendszer energiatartalma csökken, a kémiai kötésből származó energia hő, fény, esetleg hang formájában szabadul föl és távozik a rendszerből.

Az endoterm folyamatokban a rendszer energiatartalma nő. Az ehhez szükséges energiát hőközléssel biztosíthatjuk.

A reakciók energiaváltozásával a termokémia foglalkozik. A reakciók energiaváltozását a reakcióhővel jellemezzük.
Areakcióhőareakcióegyenletbenszereplőminőségű,mennyiségűésállapotú anyagokátalakulásátkísérőmolárisenergiaváltozás.
A reakcióhő jele ΔH_r, mértékegysége kJ/mol. A fizikai változásokat kísérő folyamathők jelölése is hasonlóképp történik: például a szublimációs hő jele, valamely szilárd anyag oldáshőjét -val jelölhetjük.

A reakcióhő függ a körülményektől is. A középiskolai tanulmányok során valamennyi reakcióhőt 25 °C-ra és standard légköri nyomásra vonatkoztatunk (ennek még pontosabb jele: Δ H_r ). A reakcióhő a reakcióegyenletben szereplő valamennyi anyag állapotától is függ. A durranógáz- reakció reakció hője például:

Illetőleg attól függően, hogy milyen halmazállapotú termékkel számolunk.