A folyamathő a fizikai változásokat és a reakciókat kísérő hőváltozás. Ilyen változások például a halmazállapot-változások, így megkülönböztetünk olvadáshőt, szublimációs hőt, stb. Jelölése ∆H-val történik. Alsó indexbe a kiindulási anyag, felső indexbe a végtermék halmazállapotának rövidítését írjuk. A különböző fizikai oldódásokat kísérő hőváltozások, például az oldódáshő is folyamathő.

1 mol anyag szublimálásához szükséges hő. Mértékegysége: kJ/mol.

Abban az esetben is, ha egy reakció lejátszódása után a rendszer energiája csökken (hőt ad le a környezetének), szükség van aktiválási energiára. A kiindulási anyagokból átmeneti aktivált komplex keletkezik, ami mindig magasabb energiájú, mint a kiindulási anyagok. Ezért szükséges az aktiválási energia közlése. Az átmeneti komplex tovább alakul végtermékké és a rendszer energiája valóban csökken a kiindulásihoz képest.

Az atom vagy molekula energiaszintjének olyan változása, amit egy mol anyagmennyiségre vonatkoztatnak. Például: Az ionizációs energia a szabad atomról a legkönnyebben eltávolítható elektron leszakítását kísérő moláris energiaváltozás.

A reakciómechanizmus azon folyamatok, illetve elemi lépések összessége, amelyek során a reagensek, a kiinduló anyagok végtermékké alakulnak. A reakciómechanizmus leírja a kémiai átalakulás egyes lépéseit az átmeneti állapotokkal együtt. Megadja az átmeneti állapotok kialakulásakor és megszűntekor a kötések felszakadásának és kialakulásának lépéseit, és ezek sebességeit.

Olyan kémiai átalakulás, amely egy ütközés következtében végbemenő átalakulás. Például egy molekula átalakulásával vagy két molekula ütközésekor játszódik le. A reakciók ezen egyszerű, elemi reakciók sorozatán keresztül játszódnak le.

Olyan ütközés, ami megfelelő irányból és megfelelő energiával történik ahhoz, hogy a kémiai kötések felszakadhassanak és újak alakulhassanak ki. Az ehhez szükséges kinetikai energiát például melegítéssel lehet közölni.

A láncreakció olyan folyamat, amelyben a kiindulási anyagokból olyan termékek jönnek létre, amelyek egyik komponense képes új reakciót kiváltani. Például az U-235 magok hasadási reakciója során keletkező neutronok képesek újabb hasadási reakció iniciálására. A láncreakció lehet állandó intenzitású (pl. a hasadás során keletkezett 3 neutronból, csak egy indít újabb reakciót), de lehet divergens is, ha a hasadások során keletkezett minden neutron újabb reakciót indít (a maghasadások száma exponenciálisan növekszik).

A reakciósebesség és a reagáló anyagok koncentrációja közötti arányosságra jellemző mennyiség. Egy adott reakcióra jellemző érték, amely a reakcióban részt vevő anyagok anyagi minőségétől és a hőmérséklettől is függ. Jele: k.

A kémia egyensúlyra jellemző, az egyensúlyi koncentrációkból megfelelő módon képzett tört. Értéke függ a hőmérséklettől. Jele: K. Mértékegysége változó.

A kémiai reakciókban részt vevő anyagok közötti dinamikus jellegű állapot. A két ellentétes irányú folyamat egyenlő sebességgel játszódik le. Mennyiségi leírására az egyensúlyi állandó szolgál.

A kémiai egyensúlyban a reakcióban részt vevő anyagok koncentrációja.

A kémiai reakciók közül némelyik könnyen végbemegy az ellenkező irányban is. Valójában valamennyi reakció megfordítható, az egyensúly azonban számos reakciónál eltolódik valamelyik irányban. Példa a megfordítható reakcióra: az ammónia és a sósav egymásra hatása során keletkező ammónium-klorid. Az ammónium-klorid (szalmiáksó) hevítésekor keletkező fehér füst ammóniát és sósavgázt tartalmaz és ezek el is választhatók egymástól.

Olyan állapot, amelyben két ellentétes irányú folyamat egyszerre, egyenlő sebességgel zajlik.