Tananyag választó:
Vándorló Nap
Eszköztár:
Vándorló Nap

Válasz a kérdésekre:

Az északi félteke nyarán a napkelte észak felé tolódik, legnagyobb kitérését június 21-én vagy június 22-én éri el. Ilyenkor már körülbelül északkeleten kel fel. Ilyenkor a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Ilyenkor teszi meg a legmagasabb ívű pályáját. Ekkor delel a legmagasabban, vagyis ekkor halad át a legmagasabb helyzetben a meridiánon. Ennél északabbra már nem hatolhat sem a napkelte, sem a napnyugta, a Nap visszafordul.
Az északi félteke telén, december 22-én minden az előzőekkel ellentétesen alakul: a legrövidebb nappal, a leghosszabb éjszaka, a legalacsonyabb ívű pálya, a legalacsonyabb delelési helyzet, a legnagyobb déli kitérés napkelténél és napnyugtánál egyaránt, ami után megint csak a visszafordulás következik. Ezt a nevezetes napot téli napfordulónak nevezzük.
A napkelte az év során csak kétszer esik egybe a "napkelettel", vagyis csak kétszer kel pontosan keleten: március 21-én és szeptember 23-án. Ezeken a napokon a Nap pontosan nyugaton nyugszik. Ilyenkor a Föld minden pontján egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka, vagyis 12-12 óra. Ezt a két nevezetes napot tavaszi és őszi napéjegyenlőségnek nevezzük.


Kapcsolódó információ: