Az égbolt olyan benyomást kelt bennünk, mintha hatalmas kupolaként, óriási félgömbként borulna a fejünk fölé. Az égitestek látszólag ezen a kupolán helyezkednek el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, mert különböző távolságokra vannak tőlünk.
Mivel a Föld nyugatról keletre forog, könnyű megfigyelni, hogy az éggömb látszólag ezzel ellentétesen mozdul el: az égitestek napi útjukat keletről nyugatra teszik meg. Ez így van a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok esetében is. Csak két pont nem vesz részt ebben a mozgásban: a Föld forgástengelyének meghosszabbításában lévő északi és déli égi pólus (sarkpont).