Tananyag választó:
A lemezek mozgásai, viselkedése
Eszköztár:
A lemezek mozgásai, viselkedése - Kísérletek

Az első kísérlet ismertetése

Ha újságpapírt terítünk az asztalra, azzal kétféle mozgás végezhető. Akár egy sarkánál fogva is megforgathatjuk a nagy papírlapot: az viszonylag mereven, teljes egészében követi a mozgást. Az újságpapír csavarási merevsége nagy. Ha azonban a papírt az asztal szélére toljuk, akkor az a keletkező űrbe lehajlik: az újságpapír hajlítással szembeni ellenállása kicsiny. Hasonló módon viselkednek a lemeztektonika alapvető egységei: a litoszféralemezek is.
Van azonban egy alapvető különbség, ha litoszféralemezek gömbfelületen mozognak.

A második kísérlet ismertetése

Narancsot hámozunk, méghozzá úgy, hogy köldökétől köldökéig bevágjuk a héját, majd egy héjcikket lefejtünk. Ezt mozgatjuk a héj rajta maradt részéhez képest. Csúsztassuk a cikket úgy, hogy a köldököknél végig érintkezzen a héj maradékával! A kapott mozgás a cikk forgása lesz, amelyet a köldökökön átfutó forgástengely mentén végez. A legnagyobb távolodás a valaha szomszédos héjrészek között a forgástengelyről 90°-ra lévő egyenlítői kör mentén történt. A forgástengelyeknél a héjrészek nem mozogtak el egymástól. A távolodás, és így a lemezperem kerületi sebessége, pontról pontra változó. Állandó volt viszont a szögsebesség, amellyel a héjcikket a maradékhoz képest elmozgattuk. Két litoszféralemez egymáshoz viszonyított mozgása tehát két adattal jellemezhető: a forgástengely (Euler-pólus) földrajzi koordinátáival, valamint a szögsebességgel. A felszínen mérhető kerületi sebességet ezekből az adatokból egyszerűen számolhatjuk. A földgömbön a lemezek egymáshoz viszonyított mozgásainak Euler pólusai természetesen nem esnek egybe a földrajzi pólussal, bár a véletlen folytán Eurázsia és Észak-Amerika, Afrika és Dél-Amerika Euler-pólusai eléggé közel vannak hozzá. A mozgások leginkább forgások és nem siklatások. A mozgás tengelye nem esik szükségszerűen az egyik vagy másik összehasonlított lemezre.