A talajmenti csapadék is a levegő lehűlése miatt alakul ki. A levegőt ebben az esetben vagy a földfelszín hűti le, vagy egy más területről odaáramló hidegebb levegő fejti ki hűtő hatását.
Amikor a földfelszín hűti le a levegőt, talajmenti csapadék, harmat, dér és zúzmara jelentkezik.
Ha derült, szélcsendes éjszakán a lehűlő felszín úgy hűti le a levegő legalsó rétegét, hogy hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, feleslegessé váló vízgőztartalma 0 °C felett mint harmat, 0 °C alatt mint dér válik ki a felszíni tárgyakon.
Egyes félsiv
atagokban csupán a harmat biztosít életlehetőséget a gyér növényzet számára. Nálunk főként a nyári szárazság idején jelentkező harmat könnyíti meg a növények számára a csapadékhiány elviselését.
Amikor az erősen
lehűlt felszín fölé szeles, ködös időben melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 °C alatt csökken harmatpontja alá, vízgőzfeleslege mint jégkristályokból álló zúzmara válik ki.