A kőzet ásványok elegyéből álló, természetes úton keletkezett szilárd test. A kőzetek egy része egyféle ásványból áll (pl. egyes, csak kalcitból felépülő mészkőfajták). A kőzetek másik része többfajta ásványt is tartalmaz (pl. kvarcból, földpátból és csillámból felépülő gránit).
Az ásványok mérete, alakja és elrendeződése adja a kőzet szövetét. A kőzetek szövete igen változatos lehet, pl. finom szövetű (apró ásványkristályokkal), durva szövetű (viszonylag nagy, szabad szemmel is jól látható ásványkristályokkal); laza illetve sűrű, tömött szövetű stb.
A változatos ásványi összetétel és szövettípus miatt sokféle kőzet létezik. Ezek építik fel a Föld szilárd burkát, amelyet kőzetburoknak vagy litoszférának nevezünk.
A kőzetek három nagy csoportra oszthatók:
a) magmás,
b) üledékes,
c) metamorf kőzetek.
A Föld kérgének döntő többsége – kb. 95%-a – magmás és átalakult kőzetekből áll. Az üledékes kőzetek mindössze néhány százalékát adják a kéregnek. Másfelől viszont a felszín 75%-át üledékes kőzetek borítják, vagyis ezekkel találkozhatunk a leggyakrabban.
Az üledékes kőzetek keletkezése a kőzetburok felszínén vagy igen kis mélységben játszódik le.