A Föld felülete 510 millió km2. Ebből 149 millió km2 (29%) a szárazulatok együttes kiterjedése, míg az óceánoké és tengereké (71 %) 361 millió km2. A földfelszín 3%-át (14,9 millió km2) jégtakarók és jégárak (gleccser) borítják. A földtörténeti múltban a jég uralma sokszor jóval nagyobb területre is kiterjedt (a jégkorszakokban).
A földfelszínnek két alapvető, egymástól határozottan elkülönülő szintje van.
Az egyik a 0-1000 méter tengerszintfeletti magasságban elterülő kontinentális tábla és az azt körülvevő, 0-200 méteres mélységben fekvő kontinentális talapzat, más néven self. A szárazföldek közepes magassága 875 méter.
A másik szint a mélytengerek 3000-6000 méter mélységben húzódó fenékszintje, a mélytengeri tábla. Az óceánok közepes mélysége 3729 méter.
E két alapszintből a szárazföldeken magashegységek emelkednek ki, az óceánokban pedig mélytengeri árkok mélyülnek. Együttesen a földfelszín néhány százaléka jut rájuk. A kontinentális talapzatok és mélytengeri táblák között ún. kontinentális lejtők húzódnak (200-tól 3000 méteres mélységig).
A Föld legmagasabb pontja a 8848 méter magas Mount Everest (Csomolungma) a Himalájában. A földfelszín legmélyebb pontja a Mariana-árok 11 034 méter mélységben húzódó feneke. Mindkét helyre ember is eljutott már.