Tölcsértorkolat
A folyók torkolattípusai az apály-dagály keltette vízmozgás nagyságától függenek. Tölcsértorkolat olyan folyókon alakul ki, amelyek óceánokba vagy az óceánoktól szárazföldekkel nem túlságosan elhatárolt peremtengerekbe ömlenek. Az ilyen vízterületeken ugyanis az apály-dagály keltette vízmozgás igen nagymértékű. A visszavonuló dagályhullám a folyó torkolatvidékén lerakódott hordalékot kisöpri a mederből. A torkolatvidéken így nem tud jelentősebb mennyiségű anyag leülepedni, nem épülnek zátonyok és szigetek, melyek között a folyó több ágra bomlana. A tengerjárás állandósága miatt a folyótorkolat mindig kitisztul és tölcsér alakot ölt.
A tölcsértorkolatú folyók legjellemzőbb példája a dél-amerikai La Plata. Közelebbi példa a Temze torkolata Angliában. London városának kikötője nem közvetlenül a tengerparton, hanem kb. 60 km-re a szárazföld belsejében van, mert a Temze torkolatvidéke az állandó jellegű „kiseprés” miatt mély és jól hajózható. Ugyanakkor a Temzén felnyomuló vihardagály nagyon veszélyes és már többször okozott nagy károkat.
Deltatorkolat
A folyók torkolattípusai az apály-dagály keltette vízmozgás nagyságától függenek. A deltatorkolat olyan folyókra jellemző, amelyek beltengerekbe ömlenek. Tudjuk, hogy az ilyen tengerekben az apály-dagály keltette vízmozgás nem túlzottan nagymértékű. Így nincs lehetőség arra, hogy a torkolatvidéken lerakódott hordalék folyamatosan a tengerbe továbbítódjon. A folyó által lerakott és szétteregetett hordalékból nagy hordalékkúpok, zátonyok, szigetek épülnek, amelyek között a folyó több ágra s zakad, s jellegzetes delta (háromszög) alakú torkolat alakul ki. Deltatorkolata van például a Nílusnak és a Fekete-tengerbe ömlő Dunának is.