Tananyag választó:
Ciklonok, anticiklonok, frontok bemutatása
Jegyzet szerkesztése:
Légköri képződmények
Eszköztár:

A ciklon

Az izobártérképek legjellegzetesebb alakzatai a zárt koncentrikus izobárokkal körülhatárolt alacsony, illetve magas légnyomású területek. Az alacsony nyomású légközpontokat ciklonnak nevezzük.

A ciklonban a középpontban a legkisebb a légnyomás, innét kifelé haladva nő. (Az anticiklonban a helyzet éppen fordított: a középpontban a legmagasabb a légnyomás.)

A ciklonban ezért a szél kívülről befelé fúj. A talajközeli rétegekben ezért a levegő spirális összeáramlása következik be. Az összeáramlás hamarosan örvényléshez vezet, így a ciklonban a levegőrészecskék majdnem teljes körpályán mozognak.

A talajközelben összeáramlott levegő mintegy felszorítja a ciklon belsejében lévő levegőt, amely ezért felfelé mozdul el. A ciklon belsejében tehát felszálló légmozgást találunk. A felszálló légmozgás alacsony nyomású területet hagy maga után, amely szívóhatása révén újabb befelé áramlást idéz elő. A feláramlott levegő helyére így utánpótlás érkezik, amely természetesen majd szintén felemelkedik.

A felemelkedő légmozgások a levegő lehűlése miatt kedveznek a felhő– és csapadékképződésnek. A ciklonok ezért általában esős időjárást okoznak.

A Coriolis–erő eltéríti a levegőrészecskéket, az északi félgömbön jobb kéz felé. Így az északi félgömb ciklonjaiban a szél az óramutató járásával ellentétesen, a déli félgömb ciklonjaiban az óramutató járásával megegyezően fúj.

Spirális összeáramlás

Az anticiklon

Az izobártérképek legjellegzetesebb alakzatai a zárt koncentrikus izobárokkal körülhatárolt alacsony, illetve magas légnyomású területek. A magas nyomású területeket anticiklonnak nevezzük.
Az anticiklonokban a helyzet mindenben fordítottja a ciklonoknak. Belsejükben a legmagasabbak a légnyomásértékek, ezért a levegőrészecskék belülről kifelé és felülről lefelé mozognak. Az anticiklonokban tehát leszálló légmozgás van.
A Coriolis–erő természetesen itt is hat. Ezért az északi félgömb anticiklonjaiban a szél az óramutató járásával megegyező irányban fúj, körben az izobárok mentén. Az anticiklon talajközeli rétegeiben a levegő spirális kiáramlása következik be. Az anticiklonban a levegő lefelé mozog, ezért általában derült időjárást okoznak, hiszen a leszálló légmozgás eloszlatja a felhőket.
A legmagasabb légnyomásértékeket (1080–1090 mbar) Belső–Ázsia feletti anticiklonokban mérték.

Anticiklon