Tananyag választó:
Hegységképződés
Jegyzet szerkesztése:
Hegységképződés különböző kőzetlemezek ütközésekor
Eszköztár:

Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor

Az óceáni- és szárazföldi kőzetlemezek összeütközésekor keletkezett hegységek legszebb példái a Pacifikus-hegységrendszer amerikai tagjai.
Az óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor a nehezebb és alacsonyabb óceáni lemez benyomul a könnyebb és magasabb szárazföldi lemez alá. Az alátolódás helyén hosszú mélyedések, a mélytengeri árkok jönnek létre. Menedékesebb, óceán felőli oldaluk mentén, a lehajló kőzetlemezen sekélyebb, velük párhuzamos töréses árkok keletkeznek.
A mélyteng Nazca lemez Nazca lemez eri árkok a szárazföldek partjaival, vagy a part előtti szigetívekkel párhuzamosak. A szárazföldekről a tengerbe jutó hordalék java a mélytengeri árkokban és a velük párhuzamos töréses árkokban halmozódik föl.
Az árkokban összegyűlt üledékes rétegek az alábukó óceáni lemez lehajló részén fekszenek, és a fölülmaradó szárazföldi lemez peremére támaszkodnak. A kőzetlemezek közeledése során az üledékrétegeket az alábukó óceáni lemez a fölülmaradó szárazföldi lemez felé viszi. Ezáltal a fölülmaradó szárazföldi lemez szélére támaszkodó üledékrétegek zöme a tenger alatt redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez pereméhez préselődik. A folyamatot leginkább úgy tudjuk elképzelni, hogy a metró mozgólépcsőjére gondolunk. Az emberek által eldobált szemét egy részét a lefelé tartó lépcső a végén lévő fémfésűhöz nyomja. Példánkban a mozgólépcső az alábukó kőzetlemeznek, a fésű a kontinens homlokának felel meg.
Az üledékrétegek kisebb hányadát az alábukó óceáni lemezszegély magával vonszolja a mélybe. Ennek egy része az alábukó lemezszegéllyel együtt megolvad, és a szárazföldi lemez repedésein keresztül fölfelé nyomul. A felszín alatt megrekedő magmatömegek általában gránitos tömbökké merevednek, a kérget áttörő magma a képződő hegység andezites tűzhányóit táplálja. A mélybe vonszolódott üledékek más része a frissen felgyűrt rétegek és a fölülmaradó szárazföldi lemez aljához szilárdul, úgynevezett hegységgyökérré lesz. Ez az oka annak, hogy a hegységek alatt a kéreg vastagsága legalább 50-60 km.
A fölülmaradó szárazföldi lemezhez hozzátapadt gyűrt rétegek, a gyűrődéssel egyidejűleg működő tűzhányók lávája és a hegységgyökér nyersanyagainak többsége tehát tengeri üledékes kőzetekből származik. A tengeri üledékes kőzetek nyersanyagai viszont részben szárazföldi eredetűek, vagyis könnyebbek a bazaltos kőzeteknél. Ezért a fölülmaradó szárazföldi kőzetlemez szegélyének szélesedése és vastagodása fajsúlyának csökkenésével jár. Így nem merülhet olyan mélyre a köpenybe, mint korábban; emelkedni kezd, és a pereméhez tapadt gyűrt rétegsorok hegységgé magasodnak.
Mivel az óceáni- és a szárazföldi lemez egymáshoz való közeledése nem áll meg, további üledéktömegek gyűrődnek össze és magasodnak föl; egymás mellett újabb és újabb hegységek keletkeznek; amelyek a kontinens tömegét gyarapítják.

Hegységképződés két óceáni kőzetlemez összeütközésekor

Két óceáni kőzetlemez ütközése esetén is hasonló folyamatok játszódnak le, mint óceáni és szárazföldi lemezek találkozásánál. A felül maradó kőzetlemezen áttörő vulkáni anyagok és a meggyűrődő rétegek víz fölé emelkedő hegyeket alakítanak ki. A hegyeket szigeteknek látjuk az óceánban. Az alátolódó lemezszegély mentén egymás után sorakoznak, szigetíveket alkotva. Így jöttek létre a Pacifikus-hegységrendszer ázsiai tagjai, például a Mariana-, a Kermadec- és a Tonga-szigetek.

Japán
Japán